Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

A budai szandzsák városaiban működő szabók fele Ráckevén élt, ötödrésze pedig Kecskeméten. A nagy állattartó mezőváros tehát Budát, Pestet és a kevésbé fejlett hászvárosokat megelőzve, nemcsak a szűcsipar, hanem a szabóipar viszonylatában is felzárkózott a szandzsák kézműipari centruma, Ráckeve mögé. Azonban a mesterek nagy száma éppen azt jelzi, hogy a szűcsiparhoz hasonlóan ez a mesterség is inkább a kevésbé tehetős polgárok foglalkozása volt, mely az állattenyésztéshez való kötődése révén sokaknak nyújtott biztos, tisztességes megélhetést. A mesterek nagy számából adódóan a XVI. század közepi defterekben hét olyan név is szerepel, mely mindhárom összeírásban fellelhető. Az ötvös- és szűcsipartól eltérően ez a mesterség sokkal inkább a mezőváros belső gazdasági fejlődésében gyökerezett, bár 1559-ben a szabók kétötöd része más településről származott Kecskemétre. Kétségtelen, hogy a helyi szabóipar ki tudta elégíteni az igényeket, sőt a környező falvak szükségletét is. Nem véletlen, hogy e legnépesebb iparág rendkívül erős konkurrenciát támasztott a szűcsök számára, beavatkozván egymás munkájába. Létszámukból következően pedig mindig a szűcsök húzták a rövidebbet, hiszen feleannyian sem voltak, mint a szabók. A három céh közül a szabók szervezetéről tudjuk a legkevesebbet, mivel sem a céhlevél, sem egyéb irataik nem maradtak fenn. Magának a céhnek meglétéről is egyrészt a szűcsök gyakori panaszaiból, s méginkább az 1585ből fennmaradt pecsétnyomóból lehet következtetni. Emiatt könnyen lelehet, hogy maga a szabócéh is 1585-ben alakult, de erre nincs semmilyen konkrét bizonyíték. Az, hogy a szűcsök már 1569-ben, 1580-ban és 1581-ben is mint velük egyenrangú mesterekről szóltak a szabókról, jelentheti azt is, hogy már ebben az időben működött a szabócéh. Mert a pecsétnyomó készítésének éve még korántsem bizonyítja minden kétséget kizáróan a céh az évi megalakulását. Tudjuk, hogy a szűcscéh 1559-ben alakult, ám pecsétnyomójuk csak 1591-ből maradt fenn! Valószínű, hogy ez már a második vagy harmadik pecsétjük lehetett. Ugyanígy az 1585-ös szabópecsét is lehet egy újabb, második vagy harmadik pecsét is, vagyis a céh alakulásának időpontja a fennmaradt pecsét évszámából nem állapítható meg egyértelműen. A pecsét felirata a következő: KECZKEMETI ZA-BOK. CEH PECZETI 15—85. A pecsét a foglalkozás jelvényeként egy hasábban elhelyezett ollót ábrázol, mely címernek a tetején a város nevére utaló kecske ágaskodik. Céhlevél és egyéb források hiányában a szabócéh szervezetéről keveset tudunk* A szűcsök 1590-es védlevele, mely a szabókkal kötött egyezségről is hírt ad, a szövegrészben két szabót említ meg név szerint: Szabó Gáspárt és Szabó Benedeket. Feltehetően ebben az évében ők voltak az elöljárók,