Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Kecskeméti ötvösök (1546 — 1562) 1546 1557 1559 1562 1. 2. 3. A, Ötvös Anbrus nős Ötvös Anbrus nős Ötvös Anbrus Mihál a fia, nőtlen Mihál, a fia Miklós nőtlen — megszökött Ötvös Benedek Ötvös Benedek nős Ötvös Benedek János, a fia Ötvös Imre Ötvös Imre nős Ötvös Imre Mihál, a fia Ötvös István nős — meghalt Ötvös István testvére Imre, nőtlen — meghalt Ötvös Mihál nős — Ötvös Mihál nős Ötvös Mihál István nőtlen — megszökött Ötvös Miklós nős — Ötvös Miklós nős Ötvös Miklós János nőtlen — megszökött Mihál, a fia Ötvös Pál nős — meghalt Ötvös SebesÖtvös Sbestyén nős Ötvös Sbestyén tyén János, a fia 23. táblázat ötvösök megoszlása a budai szandzsák öt hászvárosában (1546—1562) Év Buda Kecskemét Pest Ráckeve Vác összes 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7, 1546 1 5 1 6 _ 13 1559 4 6 2 9 2 23 1562 5 7 2 10 3 27 Átlag 3 6 2 8 2 21 ipar különleges jelentőségét, s ezen keresztül, áttételesen, a mezőváros állattenyésztő-tőzsérkedő záhingazdáinak szilárd vagyoni helyzetét. Kecskemét ötvösei láthatták el művészi készítményeikkel a Duna—Tisza közi falvak módosabb parasztgazdáit, sőt még a két testvérváros, Nagykőrös és Cegléd gazdag cívispolgárait is, lévén hogy a XVI. század közepén egyikben sem élt ötvös. A kecskeméti ötvösség egészen kiemelkedő jelentősége egyben jelzi a mezőváros világot járt, művelt parasztpolgárainak bizonyos fokú igényességét, szépérzékét, a művészetek iránti fogékonyságát is. A Győrben, Nagyszombaton, Bécsben, Nürnbergben, Augsburgban és a többi fejlett német városban megcsodált gyönyörű gótikus és reneszánsz művészi alkotások