Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

RUSVAY KÁLMÁN Kecskemét város ménese

a Cassât gyarapítaná", ezért javasolja, hogy ,,a Város Lovai Licitation el adattatván a Ménes tartás cassáltasson."

128 1828. január 16-án el is határozta a tanács, hogy ,,a város ménesét megszüntetik, mert nem jövedelmező, elegendő jó legelő nincs, a fajnemesítést néhány csődörrel is el lehet érni."

129 Február 14-ére ki is tűzik a ménes elárverezését.

130 Árverezésre 66 ló került a 72 méneses lóból, mert négyet fogatolásra a város számára meghagytak, kettőt pedig Pallavicini őrgfóf részére választottak ki. Az árverezett lovakat 26 helybeli gazda vette meg összesen 6139 forintért. Az elárverezett lovakról készült jegyzék tartalmazza azok nemét, korát, színét, jegyét és az eladási árat, néhány esetben a származását is. Az elért legmagasabb eladási ár 276 és a legalacsonyabb 34 forint volt. Az állomány rétegződése: 41 öreg kanca, 6 darabnegyedfü paripacsikó, 12 darab harmadfű paripacsikó, 10 darab tavalyi paripacsikó, 3 darab rúgott csikó. Színek szerint volt 16 fekete, 11 pej, 13 világos pej, 8 sötét pej, 4 mogyorópej, 2 piros pej, 4 szürke, 1 seregélyszürke, 2 sárga, 2 szegsárga, 1 daruszőrű, szinjelzés nélkül 7 szopóscsikó.

131 Megszűnt tehát az a ménes is, amelyet 8 évvel előbb még szükségesnek és hasznosnak tartottak. Most pedig a városok mezei gazdálkodását beszüntető királyi resolutiót (1836) be sem várva a közvetlen hasznot hozó szempontok hangsúlyozásával a ménes állományát dobra verték. Hetven évnek kellett elmúlnia, hogy az új idők követelményeinek megfelelő alakban és a lehetőségek szem előtt tartásával 1899-ben újra ménese legyen Kecskemétnek. Az 1899. február 23-án tartott közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát, „hogy Bugacz-Monostoron a szüzbarom között egy 50—60 darab, jobb fajta 1—3 éves csikókból csikóménes állíttassék fel s a két és három éves csikók darabjától a megállapított 8 frt helyett kedvezményképpen 5 frt fübér legyen fizetendő . . .ezen intézmény életbe léptetése által a lótenyésztés emelése érdekében tegyen szolgálatot."

132 Még ugyanazon év június 28-i ülésében hozzájárult a közgyűlés a tenyészménes felállításához

133 is, valamint erre a célra „egyenlőre myolcz darab egy fajtájú tenyészkanca" vásárlásához. A csikós bérét is megszabták darabonként 2 korona 40 fillérben és az eddig szokásos heti elégésben. Ha azonban a ménes létszáma 350 darabnál kevesebb lenne, a pénzbért és eleséget 4 koronában számítva, a csikós bére a város pénztárából egészítendő ki 128. Gazdasági iratok. 1826—1827. 60. sz. 129. Tanácsi jegyzőkönyv. 1828. jan. 16. 130. Tanácsi jegyzőkönyv. 1828. febr. 4. 70. 1. 131. Gazdasági iratok. 1828—1829. 32. sz. 132. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1899. 129. 1. 133. Ugyanott. 363.1.