Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

RUSVAY KÁLMÁN Kecskemét város ménese

felében a város ménesének rendes tartáshelye a 6 266 holdas Monostorpuszta volt. Területéből még 1850-ben is csak 1343 hold volt a szántó s így még akkor is 4 882 hold legelője volt ott a városnak.

36 A Majtényi családtól bérelt pusztába 1753-ig 40 000 forintot fektettett be a város; ezen kívül pl. a ménesre (equatium) 5 315 forintot költött.

37 Monostoron kívül 1750-ben Péteripusztán és 1752-ben Pálospusztán járt a város ménese.

38 A ménes időszaki ideiglenes áttelepítésére esetenként a legelő megfogyatkozása adott okot. Egyébként télen-nyáron ugyanazt a területet járták a méneses lovak. Nem találunk adatot arra sem, hogy akár télen is szénázásban részesítették volna a méneses lovakat. Legfeljebb a szárnyék védelmében a legridegebb tartás mellett a szabadban vészelték át a telet. Volt olyan esztendő egyébként, amikor elegendő széna — ha a katonaságot kielégítették — nem is állott volna rendelkezésre. Ezt az állapotot jól jellemzi a magistratusnak 1741-ben Koháry Andráshoz írt levele: ,, . . . a nagy szárazság miatt . . . Takarmányunk oly Szükségében vagyunk ... de ámbár ezen szükség nem volna is, azt jól tudjuk hogy az oda fel való Jószág mind ló s mind pedig Szarvas Marha Szeled Levén az mi Szilaj Marháinktul, akik a nagy Télben is, a Pusztákon hó hátán szoktak hálni, s Etszaka is Legelnek, mellyektul a Szilid Marha el száradna; s aképpen az Vadak miatt tellyességgel minnyájának el kellene veszni, amely okokra nézve . . .Ndgnak ezen kívánságában nem conplacealhatunk." A levél fogalmazványának hátlapján nyilvánvalóan főbírói utasításként a levélíró deák részére latinul még a következők olvashatók magyar fordításban : „Tiszteletreméltó Koháry gróf urnák megiratik, hogy itt hintós lovak nem telelhetnek."

39 Ilyen viszonyok között Monostorról természetesen csak edzett, szilárd szervezetű lovak kerülhettek ki különösen, ha ehhez az örökletes tényezők is megfelelő alapot szolgáltattak. A másfél évszázados törökvilág idején ez a biológiai tényező az ősi magyar és a keleti (arabs) vér keveredése révén nem is hiányozhatott. így alakulhatott ki a kecskeméti városi ménes jó nevű, kiegyenlített állománya. Erre azonban a helyi gyér írásos adalékok alapján csak következtetni tudunk. Ezekben zömmel fekete, pej és szürke lovakról van szó. Úgy látszik, hogy különösen kedvelték a fekete lovat. Csak gróf Csáky István állt elő más igénnyel az 1723. február 20-án a tanácshoz írt levelében: ,,Az melly Gyermek Lóval kíván Kegyelmetek énnékem complacealni, azon nagy obligatioval venném, hogy ha, tiszta arany 36. Elegyes írások. 1850. 150. sz. 37. Recurrentia. 1774—1821. 773. 1. 38. Pusztaszer III. 1559—1820. 39. Koháry-levelek, 1710—1753. (1741).