Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)
ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei
őket egyszer ezek, másszor azok, hogy mindenükből kifosztva kénytelenek voltak elhagyni lakóhelyüket, és másutt bujkálva a legszerencsétlenebb módon tengették életüket idegen födél alatt. Főleg a rácok támadtak rájuk gyakori rajtaütésekkel, fosztogatással, öldökléssel, és miután a szerencsétleneket minden házi felszerelésüktől és jószáguktól megfosztva lakóhelyükről elvándorolni kényszerítették, a házak felgyújtásával és leégetésével a falut a földdel egyenlővé tették. Helységük elpusztított állapotát öt éven át számkivetésben 103 siratták a szerencsétlen lakosok, s mindaddig nem is tértek vissza, amíg azt nem látták, hogy a felkelés elcsendesedésc után az ország újból visszatért királyához. Először kétségtelenül 1710-ben gyűltek össze szegénykék, nem mind, csak egynéhányan, a többiek azután óvatosan és lassanként szállingóztak vissza. Ettől az időtől kezdve pedig nem vonakodtak alávetni magukat az összes köztehernek, melyet az egész ország nyomorúsága és a kedvezőtlen viszonyok róttak rájuk. Többek között azt azonban mégsem tudták zokszó nélkül lenyelni, hogy az országút mentén és a lakott helyektől távol élve véleményük szerint nemcsak a jogosnál hosszabb kocsifuvarokat, köznapi an előfogatokat állítanak ki a sűrűn közlekedők részére, hanem az adójuk is sokkal súlyosabb, mint amit a helység elbír, és nem is a magisztrátusuk hibájából, hanem azokéból, akik nem tudom miféle vagyont és gazdagságot tulajdonítanak nekik. Nem tagadhatjuk, hogy tényleges gazdagságuknál nagyobb a hírük. A falu tényleg sem nem nagy, sem nem túlságosan népes ; a házikóik pedig takarosak, de alacsonyak, nádfödelesek, s kettős sorokban húzódnak. A templomot, melyet a falu közepén emeltek gerendákból és tapasztott somfavesszőkből 104 , nem merik, de nem is tudják rendbe tenni, noha az alap annyira megromlott, hogy összeomlással fenyeget, hacsak meg nem javítják. Ebben tartják istentiszteleteiket a helvét hitvallás szerint, mindössze egy prédikátor vezetésével, akit közköltségen tart el a lakosság. 105 Ugyanis ugyanilyen vallásúak, anyanyelvük magyar, szokásaik emberségesek, életmódjuk tiszta, nem durva. Egyébként a területük kevesebb, mint amennyi kielégíthetné őket. Bár mindenfelé tágasán kiterjed, mégis éppen olyan terméketlen, mint a többi, amiről már 103. Rakamaz környékén, a kuruc tábor közelében. 104. A református templomokat általában csak Mária Terézia korától építették kőből a Kiskunságban. (L. még GYÖRFFY István: Nagykuns. krónika pp. 90—115.) 105. A kunszentmiklósi eklézsia javadalmi listája 1720-ból: 50 r. ft készpénz, 35 öreg pesti mérő búza, fűszerszámra készpénzül 2 r. ft, az eklézsia arrarendclt földjén őszi vetés alá háromszori szántás, tavaszi vetés alá kétszeri szántás, amelynek learattatásával és behordatásával tartozik az eklézsia, 1 „mása" só, 15 pesti öreg mérő algabona, 30 font faggyú a mészárszékből, 8 icce vaj, 3 icce méz, tehenektől és juhoktól egy fejés, 100 darab káposztafő, 100 font hűs a mészárszékből, 1 hízott ártány vagy helyette 0 r. ft, borból a pénzen elkelendő minden hordóból 2 icce, 3 szekér fa,elegendő fűtőkórő,őrlés elegendő(cum conditione) megegyezés szerint, 0 akó boreladás nyeresége, 4 szekér széna, prédikációs halottól 1 máriás, házasulandók eskütétele fejében 50 dénár. (Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kunszentmiklós levéltára V/301, (a. Városkönyv 1. köt. p. 5.)
