Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)
ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei
14-éről, Jenőé (ti. Savoyai Jenőé — ford.) pedig 1698. október 15-éről keltezve; és végül a kincstári tisztviselők, köznapian királyi kamarai tanácsosok 84 . Mednyánszki Pál vezetésével 1672-ben, sőt maga Eszterházy Pál herceg is úgy kívánták, hogy mentesüljenek mindenféle előfogatállítástól 85 , bekvártélyozástól 86 , megszállástól, átvonulástól s bármi néven nevezendő katonai túlkapástól. Az ily nagy pusztaságban lakó fülöpszállásiak, mivel egyáltalában nincs szomszédos lakott hely (ti. Halas és Kecskemét felé nincs — ford.), a császári katonaságnak nemcsak kocsi fuvarokkal, fuvardíjakkal segítettek egyrészt Kecskemétre egészen Kőrösig, másrészt pedig Halasra, Bajára, sőt Péterváradra, 5—7, sőt 20 mérföldnél nagyobb távokon, hanem még más, gyakran megpróbáltatásokkai járó szolgáltatásokkal és munkákkal is bebizonyították királyuk iránti hűségüket. E hűségük miatt ennyi szörnyűség után a harcok elültével VI. Károly, Ausztria örökös császára 87 uralmának visszaállítása után őhozzá fordultak avval a kívánságukkal, hogy ugyanezen ausztriai sas szárnyai alá menekülhessenek. 1713-ban visszatértek saját tűzhelyeikhez a hosszú számkivetésből, s a falut betelepítették földhöz ragadt, de számos házikójukkal, már ahogy telt szegénységükből. Középen van a templom, melyet saját költségükön emeltek, mivel az a földdel lett egyenlővé; innen északnak és délnek húzódik a falu. Magyarok, és a helvét hitvalláshoz tartoznak, amelynek legfőbb alakjaként tiszteli az egész magyarországi vallás Ketskeméthy Pált 88 . Erdőben szűkölködik, de van szőlőnek és gabonának alkalmas földje a szükségesnél bőségesebben. Hiányzik a nád 89 , tüzelésre napon kiszáradt trágyát használnak. A helyenként tiszta homok itt is terméketlen, és nem tűri a magot, de a legelőit sem mindenhol szereti a marha. Ezért a földművesek azt kutatják, hogy mit használjanak szántóföldnek és mit szőlőnek. Láttunk egy kis szőlőtelepet a helység déli meg nyugati részén. Ettől a résztől kicsivel távolabb akadnak szántók, a többi föld vagy üres és terméketlen, vagy a marhák részére és szénatermesztésre használják fel. A talaj ugyanis szikes és homokos, ezért nem alkalmas művelésre, hacsak a talajt össze nem keverik a sötétebb 84. „Quaestores aerarii, vulgo Consiliarii Canierac Eegiae" 85. Az elzálogosítás alatt ez egyik legsúlyosabb sérelmük, mivel erre nem voltak kötelezve kiváltságaik értelmében. Többek között a redemptiot is ezért szorgalmazták. 8(5. A beszállásolás terhei a következők voltak: szállás, ágy, a gazdával közös tűzhely; gyertya, só élvezésén kívül fejenként egy font marhahús, 2 font kenyér; lóporció egy lóra: 0 font zab, 8 font széna naponként és 3 kéve szalma hetenként. (Hornyik J. : im. 3. köt. p. 207.) 87. III. Károly néven magyar király. 88. Kecskeméthy (Kecskeméti) Pált 1729-ben választották a Dunamelléki ref. egyházkerület püspökévé, s a következő évben meghalt. Bél Mátyásnak 1730-ban kellett bejárnia a Kiskunságot, mégpedig nyáron, amikor közlekedni lehetett itten. 89. A fátlan Kiskunságban igen nagy jelentősége volt a nádnak. (BAKSAY Sándor: A jászkunság, Az OsztrákMagyar Monarchia írásban és képben 7. köt. Bpest 1891. p. 243.)
