Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC Az áprilisi tanácsválasztások Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyében — az egzakt források tükrében

ÖSSZEGEZÉS Az áprilisi tanácsválasztások Pest—Pilis—Solt—Kiskun Vármegyében településtípusonként és tájegységenként említésreméltó különbségekkel zárultak. A megye északi járásaiban a választójoggal rendelkezők közel fele (városokban az összlakosság 25,53 %-a, falvakban 20,58 %-a), a választó és választható férfilakosság többsége élt szavazati jogával. Ugyanitt — nagyjábanegészében — a tanácsok összetétele is megfelelően alakult, mert bár a birtokos parasztság 18,81 %-os részesedése a 6000-es lélekszámon aluli települések tanácsaiban kedvezőtlen jelenség volt, a városok tanácsainak ideálisnak nevezhető összetétele többé-kevésbé kompenzálta ezt. Ezzel szemben Duna—Tisza közén — városban és falun egyaránt — az összlakosságnak csak 15 %-a szavazott, amely arány a választójoggal rendelkező férfilakosságnak csak mintegy felével lehetett egyenlő. Pest környéki megfelelőjükhöz képest mindkét településtípus tanácsaiban lényegesen nagyobb a birtokos parasztság (10,99, ill. 25,52% az ottani 3,71, ill. 18,81 %-kal szemben) és a volt közigazgatási és államvédelmi apparátus embereinek (1,4% ill. 2,16% szemben a Pest környéki 0,76%, ill. l,3-%kal) a részesedési aránya. Az eltérések oka minden bizonnyal az egyes társadalmi rétegek közötti és az egy rétegen belül területenként is változó tudati különbségek voltak. Joggal feltételezhető, hogy az agrárszocializmussal kevésbé kapcsolatba kerülő, a politikai jogok gyakorlására kevésbé érett Duna—Tisza közi agrárproletár a főváros szellemi kisugárzása alatt formálódó Pest környéki megfelelőjéhez képest ugyanúgy kevésbé értette meg a tanácsválasztások fontosságát, merte vagy akarta választójogát gyakorolni, ill. — a birtokos parasztság rovására — a falu hagyományos uralmi struktúráját felszámolni, mint ahogy a tulajdont jobban tisztelő, arra inkább törekvő, politikai érettség és szervezettség szempontjából szegényesebb múltra visszatekintő félegyházi, kecskeméti stb. kisipari munkás választási aktivitása és eredményessége is elmaradt radikálisabb, a századforduló óta szervezett gyári munkás társáé mellett.