Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC Az áprilisi tanácsválasztások Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyében — az egzakt források tükrében

Az áprilisi tanácsválasztások Pest-Pilis-Solt vármegyében — az egzakt források tükrében ROMSICS IGNÁC A Magyar Tanácsköztársaság első, még március 2l-e után megalakult vagy megválasztott hatalmi szervei területenként és településenként változó szisztéma szerint jöttek létre. Ezért a Forradalmi Kormányzótanács legsürgősebb feladatai egyikének tekintette a végleges, s a kialakulóban levő új államrend jellegének és szellemének adekvát tanácsválasztások megtartását. A választások időpontját, mechanizmusát és a választójogot a Kormányzótanács április 3-án közzétett XXVI. számú rendelete szabályozta.

1 A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányaként ismert rendeletet a jogtörténetírás részletesen elemezte.

2 Ugyanakkor ma sincs pontos képünk magáról a tanácsválasztásról. A kérdést érintő eddig megjelent munkák hasznos információkat közölnek a választások körülményeiről, de annak két leglényegesebb vonatkozásáról, a választók számáról és a választottak társadalmi helyzetéről a legteljesebb összegzéseknek is csak részleges számításokon alapuló becsléseik vannak. (Bizonyos mértékig kivétel ez alól Krizsán László, aki egyik tanulmányában

3 a mai Pest megye területén megválasztott tanácsokat foglalkozásszerkezeti szempontból is elemzi.) Pedig a választások eme két vonatkozásának a fontossága nyilvánvaló. Nyilvánvaló, mert a Tanácsköztársaság történetének megértése szempontjából nem közömbös tudni, hogy az áprilisi tanácsválasztások során kinek (kiknek) a kezébe került a hatalom általában, tájegységenként és településtípusonként. A választók számából és körülbelüli összetételükből pedig az ország egyes társadalmi rétegeinek a proletárdiktatúrához való viszonyára lehet következtetni. 1. Vesd össze HAJDÚ Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918—1919-ben. Bp. 1958, Kossuth Könyvkiadó. 274 p. 107. old. A rendeletet közli: MMTVD 6/A. 100—103. old. 2. Lásd pl.: RÁKOS Ferenc, BEÉR János, SZENTPÉTERI István és mások tanulmányait. A történeti megközelítések közül elsősorban HAJDÚ i.m.-e említhető. 3. KRIZSÁN László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében. = Pest megye múltjából. Tanulmányok. Szerk.: KELETI Ferenc—LAKATOS Ernő—MAKKAI László. Bp. 1905, Pest megye Tanácsa. 459 p. 293—337. old.