Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC A történeti Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyai a XX. századelején

Dél-Pest megye társadalmának döntő többségét, közel 75 %-át a polgárosodott középrétegektől, tehát a szűkebb értelemben vett közép- és kispolgárságtól külső és belső jegyekben elkülönült parasztság alkotta. A térség agrárlakosságának több mint felét kitevő gazdag, közép- és kisparasztság egy része (természetesen főleg a kisparasztság) ugyan a törpebirtokosokkal és az agrár munkássággal is mutatott — főleg életmódbeli — rokonságot, egészében véve azonban inkább a polgárság egy külön rétegének tekintendők. A birtokos paraszti létben élők, azaz az 5 kat. h-nál nagyobb földtulajdonnal vagy földbérlettel rendelkező keresők és családtagjaik több mint 200 ezres tömege jelentette a vidék mennyiségileg legszámottevőbb s viszonylag homogén rétegét: az összlakosság 43%-át adták. A parasztság másik alapvető csoportja, az agrárproletariátus a tulajdonosi és a proletár lét közötti átmeneti helyzetben élő 0—5 kat. h-as törpebirtokosokból, a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági napszámosokból, a mezőgazdasági cselédekből és ezek családtagjaiból tevődött össze. Együttes számuk valamivel több volt, mint 150 ezer; az összlakosság 31 %-át tették ki. A mezőgazdasági és az ipari jellegű munkát végző proletárság közötti átmeneti kategóriákat alkotó ún. külön meghatározás nélküli napszámosok és házi cselédek (valamivel több mint 20 ezer kereső és eltartott) adták az összlakosság 3,5 %-át. A katonaság és a véderő egy részét is ideszámítva az egyéb munkás rétegek együttes arányát 4%-ra becsüljük. Az agrárproletariátus számának kevesebb mint 1/3-át (kb. 43—45 ezer fő), az össznépesség 8—9 %-át tette ki az ipar-forgalmi munkásság. Mindezek alapján a Dél-Pest megyei társadalom vázlatos osztályszerkezete így összegezhető : középrétegek: munkásság: közép- és kispolgárság 13—14% ipar-forgalmi munkásság 8—9% birtokos parasztság 43 % agrárproletariátus (törpebirtokossággal együtt) 31% egyéb 4% összesen: 56—57% összesen: * 43—44% Duna—Tisza közének 493 600 főnyi összlakossága azonban eltérő településföldrajzi viszonyok között, különböző településtípusokban élt. A skála egyik végén helyezkedtek el a Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza