Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC A történeti Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyai a XX. századelején

2. Pest-Pilis-SoU-Kiskun Vármegye össznépességének foglalkozás szerinti megoszlása % ban, járásonként Járások őst ermelés Ipar-forgalom Egyéb 1. kispesti 8,07 76,27 - 15,66 2. váci 34,65 50,68 14,67 3. biai 39,78 46,92 13,30 4. pomázi 45,59 44,47 9,94 5. gödöllői 38,84 43,82 17,34 6. monori 54,67 35,85 9,48 7. ráckevei 72,14 20,11 7,75 8. aszódi 68,86 19,77 11,37 9. dunavecsei 73,75 17,23 9,02 10. kalocsai 72,39 15,89 11,72 11. abonyi 76,16 13,48 10,36 12. alsódabasi 80,83 12,72 6,45 13. kunszentmiklósi 78,43 12,40 9,26 14. nagykátai 78,52 12,25 9,28 15. kiskőrösi 81,74 11,31 6,95 16. kiskunfélegyházi 84,92 9,21 5,87 Az aránysorok igen nagy ingadozásokat mutatnak: az iparosodottság szempontjából élenjáró kispesti, s a legelmaradottabb kiskunfélegyházi járások agrárnépességének arányai között 76,85%-os különbség van! A 16 járás közül tíznek az arányai kedvezőtlenebbek, haté jobbak az országos átlagoknál. Előbbiek közé a ráckevei, aszódi, dunavecsei, kalocsai, abonyi, alsódabasi, kunszentmiklósi, nagykátai, kiskőrösi és kiskunfélegyházi járások tartoznak, utóbbiak közé pedig a kispesti, váci, biai, pomázi, gödöllői és monori járások. (Az eltérés mértékét — az iparból és forgalomból élők arányát alapul véve — a 3. számú táblázat szemlélteti.) 3. Az ipar-forgalmi össznépesség eltérése az országos átlagtól (23,6 %)-ban, járásonként —10—20% —0—10% + 0—10% j +10—20?/

o + 20—30% + 30% fölött abonyi alsódabasi kiskőrösi kiskunfélegyházi kunszentmiklósi nagykátai aszódi dunavecsei kalocsai ráckevei monori biai gödöllői pomázi váci kispesti