Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez (Az 1768-as cigányösszeírás népességstatisztikai-demográfiai adatai)

A cigány keresők között 1768-ban csak férfiak szerepelnek (családfők és serdülő fiúk). A keresők közel kétharmad része fémművességgel foglalkozott, csaknem egyharmada muzsikálással; a famunkások számaránya jelentéktelen, paraszti munkát, földművelést pedig csak egyetlen cigány űzött. Ez is azt bizonyítja, hogy a bécsi udvarnak a cigányság földművelésre kényszerítését célzó erőfeszítései nem jártak eredménnyel. A fémművesek zöme kovács volt, ők tették ki a keresők több mint felét, 52,1 %-át. Kisebbik részük lakatosként, üstfoltoz óként tevékenykedett (a keresők 9,3%-a). A famunkások közé néhány szita- és rostakészítő cigányon kívül a 3 Duna-menti településen, zömmel Dusnokon élő teknővájó-csónakkészítő keresők tartoztak. A zenészek elsősorban hegedűsök voltak, s kisebb számmal tartoztak közéjük citerások, cimbalmosok, furulyások is. A cigány keresők túlnyomó többsége ,86,1 %-a a két legősibb és legelterjedtebb cigány mesterséggel, kovácsmunkával és muzsikálással foglalkozott, melyek tökéletesen megfeleltek szabadságszerető, nomadizáló, a kötetlen tevékenységhez ragaszkodó hajlamaiknak, alaptermészetüknek. b) A cigánynépesség vallási megoszlása A cigányság vallási megoszlása meglehetősen egysíkú, a legtöbb helyen valamennyi cigány a római katolikus vallást követte. Ezért a lakóhelytípusonkénti összegzésen kívül csak azoknak a településeknek az adatait részletezzük egyenként, melyekben református vagy görögkeleti cigányokat is regisztráltak. 13. A cigányok vallási megoszlása Helynév Katolikus .Református Görögkeleti 1. 2. 3. 4. Dunapataj 30 12 Kecskemét 229 75 — Dusnok 24 22 Fájsz 29 11 Izsák 20 9 — Pandúr 5 Sükösd 17 7