Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez (Az 1768-as cigányösszeírás népességstatisztikai-demográfiai adatai)

Lakóhely-típus Magyarok Cigányok összes Lakóhely-típus fő % fő % összes 1. 2. 3. 4. 5. (i. Mezőváros 42 766 98,9 460 1,1 43 226 /0 6,9 50,0 — •16,8 Falu 31 188 98,6 434 1,4 31 622 <!/ /0 41,5 — 47,0 41,6 Puszta 1 201 97,7 28 2,3 1 229 /0 1,6 3,7 1,6 Együtt 75 157 98,8 922 1,2 76 077 A cigányösszeírás a jelenleg Bács-Kiskun megyéhez tartozó 113 település közül 33-ban (29,19%) tüntet fel cigányokat. Magában foglalta a dunavecsei, kalocsai és kiskó'rösi járást teljes egészében, továbbá a kecskeméti, bajai és kiskunfélegyházi járások egyes részeit, de egyáltalán nem terjedt ki a bácsalmási és kiskunhalasi járásokra, vagyis a megye déli és keleti területeire. A 33 lakóhelyen összesen 922 cigányt regisztráltak, zömmel két súlyponti területen : Kecskemét mezővárosban és a Duna mentén. A gazdaságilag fejlett, nagy népességű Kecskeméten élt a jegyzékbe vett cigányság egyharmada (304 fő), a Duna partvidékén pedig a fele (19 településen 456 fo). E bizonyos fokú népességtömörülésnek nyilván az a magyarázata, hogy a fejlett mezővárosban és a folyó közelében jobb megélhetési lehetőségek kínálkoztak, mint az ezektől távolabb levő kisebb településeken. A jegyzékbe vett mezővárosokban, falvakban és pusztákon az össznépesség túlnyomó többségét, 98,8 %-át magyarok alkották, a cigányok számaránya csupán 1,2%-ot tett ki. Jellemző, hogy a cigánynépesség fele alig 7 mezővárosban tömörült: egy-egy településre itt 66 cigány jutott, ami a magyarok számához képest jelentéktelen, de a falvak cigányságához viszonyítva már eléggé számottevőnek mondható, hiszen a 32 faluban és pusztán átlagosan csak 14—14 cigány élt. A falvak közül különösen kiemelkedő volt a Duna-parti Úszód cigányságának létszáma: 91 fő (9,4%), melyet egyedül Kecskemét múlt felül. Az átlagosnál népesebb cigányközössége volt még Dusnoknak és Fajsznak, melyekben a népesség 2,3—3,3 %-át cigányok alkották. Említésre érdemes még Izsák 29 fős cigánynépessége, viszont a többi falué már jelentéktelen számú volt. Különösen kevés cigány élt Császártöltésen, Dunaegyházán, Soltvadkerten és Szalkszentmártonban : 3—9 fő, mely alig érte el az illető települések lakosságának 0,4%-át.