Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez (Az 1768-as cigányösszeírás népességstatisztikai-demográfiai adatai)
abszolutizmus elmaradott gazdasági-társadalmi viszonyai nem tették lehetővé a cigánykérdés végleges rendezését ; a bécsi kormányzat csupán részleges, időleges eredményeket tudott elérni. 2 A letelepítés első lépéseként igyekeztek megállapítani a cigányság pontos létszámát, s összeírták őket. Pest-—Pilis—-Solt vármegye 1768-as cigányösszeírása egyike volt a legelsőknek; az országos összeírást csak 1782-ben tudta végrehajtatni II. József. A gyermekösszeírással, melyet PPS vármegyében 1780-ban végeztek el, a gyermekek létszámát kívánták megállapítani, hogy azután szüleiktől elvegyék és jobbágygazdákhoz adják ki őket „átnevelésre". A kecskeméti járás cigány gyermekeinek összeírását 1780. április 17-én készítette el Ballá Ignác szolgabíró. 3 A registrum 30 falura és mezővárosra terjedt ki, melyek közül ma 25 tartozik Pest, 3 Bács-Kiskun és 2 Szolnok megyéhez. Rovatai a lakóhely nevét, a családfő teljes személynevét, valamint a fiú- és leánygyermekek létszámát tartalmazták. Kecskemét mezővárosban 40 családfőnél 33 fiút és 31 lányt, Izsákon 6 családfőnél 5 fiút és 8 lányt, Alpáron 4 családfőnél 2 fiút és 3 lányt regisztráltak. Tehát a 3 településen 50 családfőnél összesen 82 gyermeket (40 fiút, 42 lányt) írtak össze. A családfők nevét többnyire megtalálhatjuk az 1768-as összeírásban is. Az összeírt gyermekeknek viszonylag csekély száma arra mutat, hogy a szülők közül többnek sikerült elrejtenie, eltitkolnia gyermekét az összeírok elől. Az 1768-as cigányösszeírás 4 feltünteti a lakóhely nevét, jellegét, birtokosát, az apák vezeték- és keresztnevét, az anyák keresztnevét (olykor a családnevét is), a gyermekek keresztnevét, valamennyiük életkorát, vallását, s végül a serdülő és felnőtt férfiak foglalkozását. Az 1768. március 29— május 10-e között végrehajtott cigányösszeírásnak a mai Bács-Kiskun megyei helységekkel kapcsolatos adatait a következő fejezetekben tekintjük át olyaténképpen, hogy először táblázatokba foglaljuk, majd értékeljük őket. 2. Magyar Hírmondó, 1782. 95. az. 757—9.; Schwartner, 1809. 116—9.; Bartalus, 1866. 290—308.; Sárosi, 1971.15—6.; Kovács É., 1974. 39.; József fg., 1888. 271—96.; Marczali Henrik, Magyarország története II. József korában. Bp. 1888. III. 220—1.; Szabó, 1966,125—32.; Heiczinger, 1975.; Utasítás a cigány nép rendbeszedéséröl. = PmL. Acta pol. Miscellanea. 1780. 70. sz., 1783. 25. sz. 3. A lakosok közt kiosztandó czigány gyermekek Összeírása a kecskeméti járásban. 1780. = PmL. CCI. 57. 14 p., Acta pol. Miscellanea. 1780. 78. sz. 2 p. 4. PmL. CC. I. 39. A vármegye 135 mezővárosában, falujában és pusztáján összesen 2564 cigányt regisztráltak. Ebből a 100 Pest megyei lakóhelyre 1612 cigány esik, Bács-Kiskun megye 33 lakóhelyére 922 fő, Szolnok megye 2 lakóhelyére 30 fő.
