Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

Különben ma már nem lehet bebizonyítani, hogy a kettő közül melyik volt a nagyobb, és melyik a kisebb, ugyanis állandóan változtak, és hol az egyik kerületben, hol pedig a másikban volt nagyobb számú a lakosság. Hogy csak az 1582. évre hivatkozzunk, az akkori összeírás

8 a Nagykunságban tizenöt települést számlált, a Kiskunságban pedig csak tízet. E számadat azonban később úgy változott meg, hogy ez utóbbiban többet találtak, mint az előbbiben. Nem egykönnyen lehetne bebizonyítani azt sem, hogy a Nagykun kerület ma megelőzi a Kiskun kerületet területének nagyságával, sőt inkább a kiskunoknak sokkal kiterjedtebb területük van, és úgy tűnik, hogy a kiskunok területe sokkal nagyobb a nagykunokénál. Mindkét kerület határait úgy adjuk rneg, ahogy azok most találhatók. 3. §. A Nagykun kerület a Tisza, a Berettyó és a Körös között van Heves avagy Szolnok

9 és Békés vármegyék határán. Kerülete mintegy nyolc magyar mérföld,

10 és majdnem annyi a hosszúsága is, mivel a falvak sűrűn helyezkednek el, és a területük kicsiny. Amint ugyanis Kunhegyest elhagytuk, Madarasig

11 csak egy mérföldnek tűnt az út, innen Karcagújszállásig

12 kettőnek, ugyanannyinak Túrkevéig, és innen Kisújszállásig megint egy mérföldnek, és miután ezt szinte köralakban megtettük, a visszaúton Kisújszállástól Kunhegyesig hasonlóképpen szűk két mérföldet jöhettünk vissza. Ha pedig felbecsüljük ezeknek a helyeknek és Kunszentmárton falunak a távolságát, amely szintén a Nagykunsághoz tartozik, akkor rájövünk, hogy kerületünk még mintegy öt mérfölddel hosszabb. De ugyanilyen hosszúságban Heves megyében fekszik az összes falu meg puszta, azzal a kevés kivétellel, amely Kisújszálláson és Fegyverneken túl van. így ebből az is világos, hogy hajdan a kunok a Körösön túlra is kiterjeszkedtek (Kunszentmárton ugyanis a túlsó parton van), vagy itt-ott a Körös mellett magyarok közé ékelődtek, ahogy azt Kun László okirata is tartalmazza, és távolabb a Körös, a Maros meg a Temes folyók között szétszóródtak. Egyébként az egész vidék, melyet 8. Buda elfoglalása után Eger várának jövedelmei közé sorolták tizenkét megye papi tizedét, továbbá a Kiskunság rovásos adaját, cenzusát; a Kiskunság ugyanis nem fizetett papi tizedet. (GYÁRFÁS István: Dobó István Egerben, Bpest 1879. pp. 21—22.) A szövegben előforduló összeírásokat az egri tiszttartók készítették. (L. Agriensis arcis et Episcopatus administrationis rationes, regesta et acta 1518—1590. Orsz. Széchényi Könyvtár: Fol. lat. 1 180. Vol. I—XV.) 9. Az 1509. évi 52. törvénycikk Heves megyére bízta Külső-Szolnok vármegye igazgatását. Az 1705. évi 16. törvénycikk törvényerőre emelte a ténylegesen fennálló helyzetet. 10. 1 magyar mérföld = 8353,6 in 11. Ma Kunmadaras 12. Ma Karcag