Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Szögi László: A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891–1920
Kereskedelmi Akadémiára. 1907 őszén az esti tanfolyam új formában, s most már nem csupán keleti jelleggel nyílt meg. Az intézet vezetői úgy vélték, hogy „ tekintve azt a körülményt, hogy kereskedelmi, ipari és általában üzleti összeköttetéseink a külföld felé hovatovább minden irányban kezdenek hódítani és hogy hazánk úgy szerencsés földrajzi fekvésénél, mint gazdasági, politikai és kulturális viszonyainál fogva is arra van hivatva, hogy a Kelettel való mindennemű összekötetésekben elől járjon: a modern idegen nyelvek ismerete a művelt magyar kereskedőre nézve immár nélkülözhetetlennek mondható. "n A világháború előtt rohamos gazdasági fejlődésnek indult Magyarország valóban egyre nagyobb számban igényelte a képzett kereskedőket-közgazdászokat. Az új nyelvkurzuson már az érdeklődők igénye szerint tanítottak, s azonnal 116-an, vagyis jóval többen mint az Akadémia hallgatóinak azévi létszáma jelentkeztek az angol, francia, német, olasz, orosz és török nyelvek tanulására. A legtöbben angolt (43) és németet (35) akartak tanulni, de sokan jelentkeztek franciára is. Az oktatás kis csoportokban folyt, az angol és francia nyelvekből például 3-3 párhuzamos csoportot indítottak. Ez a nyelvoktatás már valóban korszerű és eredményes képzési rendszernek számított, s nyilván nem volt véletlen az érdeklődés nagysága. Ebben az időben a nappali hallgatóknál is egyre inkább keményebb felvételi követelményeket állítottak fel. Például azok részesültek előnyben akik jó vagy jeles tanulmányi eredmény mellett gyakorlati jártasságot bizonyítottak a francia vagy német nyelvben. 1908-ban már az intézetben tanított valamennyi nyelvből meghirdették az esti tanfolyamot, de nagyobb érdeklődés ekkoriban is csak a nyugati nyelvek iránt mutatkozott. 1910 után a felgyorsuló politikai változások egyre nagyobb mértékben éreztették hatásukat a Keleti Kereskedelmi Akadémia tantervében. A közoktatási miniszter az 1910/11-es tanév kezdetén felhívta az intézet figyelmét, hogy a különböző szláv nyelvek tanítását intenzívebbé kellene tenni, mivel az ilyen nyelveket tudók iránt egyre nagyobb kereslet nyilvánul meg. Ennek következtében szükségessé vált az addig közös keretben oktatott szerb és bolgár nyelvek szétválasztása. Ettől kezdve a másodéves hallgatók különállóan választhatták a bolgár nyelvet is. A szerb nyelv tanítására új állást szerveztek, amelyre rövidesen Popovics Ivánt nevezték ki. Az új tanárnak hamarosan bőségesen akadt feladata. Bosznia-Hercegovina annektálása után a hazai politikai és gazdasági vezető körök figyelme erőteljesebben fordult e tartomány felé. Abból kiindulva, hogy Boszniában a magyar ipar és kereskedelem csak akkor tud kielégítő gazdasági eredményt elérni, ha az érdekelt szakemberek ismerik a tartomány gazdasági, jogi és etnográfiai viszonyait, s természetesen beszélik a lakosság nyelvét, célszerűnek látszott egy speciális tanfolyam megindítása. A Budapesten alakult Bosnyák Gazdasági Központ támogatásával 1912 őszén megnyílt a Keleti Akadémia bosnyák tanfolyama, részben a szerb nyelvet beszélő másodéves hallgatók, részben külső jelentkezők számára. Már az első évben 10 rendes és 30 rendkívüli hallgató tanulta intenzíven a szerb- horvát nyelvet és hallgatta a Boszniát bemutató előadásokat. Hasonló kezdeményezés egyébként korábban is volt az Akadémián. 1902 tavaszán, egy féléven keresztül már tartottak előadást, rendkívüli tárgyként az akkor még csak okkupáit tartományról, de ez később nem folytatódott, s még nyelvi képzéssel sem volt egybekötve. 1913/14-ben már 60 fő jelentkezett a bosnyák tanfolyamra, később, a világháború éveiben a létszám érthetően csökkent. 1916 után a tanfolyam jelentkezők hiányában szünetelt. Közvetlen a világháború előtt számos érdekes javaslat merült fel, amelyek nagy része ugyan nem került megvalósításra, de érdemesek arra, hogy e kezdeményezéseket itt is megemlítsük. A Balkán háborúk után a Monarchia s Magyarország számára a két legfontosabb balkáni országgá Bulgária és Törökország vált. 1913 szeptemberében a bolgár nyelv heti óraszámát megduplázták, amivel azt szerették volna elérni, hogy minél több másodéves hallgató vállalkozzék a bolgár nyelv tanulására. 1917 őszétől azután a bolgár nyelvet már az első évben is tanították. A háborús 12 BCE Lt. 2/b. 4. 125/1907. sz. 26
