Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Források - I. Átírt dokumentumok
10 egyenlő, utólagos havi részletben legyenek nevezetteknek bélyegeit s az intézet igazgatója részéről láttamozott nyugtáira kifizethetők. Kunos igazgató BCELt. 2/b 10 397/1918 63. Végzett hallgatók ajánlása külügyi szolgálatra Budapest, 1918. december 9. Miniszter Úr! Harrer Ferencz a külügyminisztérium megszervezésével megbízott követ és meghatalmazott Miniszter Úrnak, továbbá Dräsche Lázár Alfréd külügyi Államtitkár Úrnak folyó hó 9-én a következő tartalmú memorandumot nyújtottuk át. „Miniszter Úr! Külügyi képviseletünk újjászervezése előtt állunk. A háború előtti külügyi szolgálatunk eredendő nagy hibáit nem akarjuk itt részletesen ismertetni, mert köztudomásúak azok. Legnagyobb hibáját mégis abban látjuk, hogy ezen fontos szolgálatra sohasem az arra legalkalmasabbakat és éppenséggel nem a gazdasági szakképzettséggel bírókat nevezték ki, hanem a mindenkor befolyások érvényesülésével majdnem kizárólag azokat, akik vagyoni helyzetüknél és születésüknél fogva alkalmasak voltak arra, hogy a külföldi állam társas életében, megfelelő dísszel tudjanak fellépni. A demokratikus átalakulással kapcsolatban tudjuk minden gyökeresen meg fog változni. Már maga az a mindenhol tért hódító belátás, hogy külügyi szolgálatunknak majdnem tisztán gazdasági alapokra kell helyeződnie, az eddigi rendszertől teljesen eltérő megoldást tételez fel. Kétségtelen, hogy csak akkor tudunk bele kapcsolódni a nemzetközi értelemben vett gazdasági élet vérkeringésében, ha ezen bekapcsolódást elsősorban gazdasági alapképzettséggel bíró és a már régebben is felismert többi szükséges követelményeknek megfelelő egyének fogják eszközölni. Ilyen különös képzettséggel bíró egyénekben látszólag nagyobb hiány van. A következőkben azonban ki fogjuk mutatni, hogy ez csak első pillanatra tűnik így fel. Mindenesetre egész gazdasági életünk jövő fejlődése érdekében óvakodnunk kell attól, hogy gazdasági alapjelleggel bíró külügyi képviseletünknél, oly egyének alkalmaztassanak, akik az ehhez feltétlenül szükséges ismeretekkel, mindenek felett pedig gazdasági ismeretekkel nem rendelkeznek. Ez jóvátehetetlen gazdasági károsodásokat eredményezne. Ennek elkerülése végett van szerencsénk Miniszter Úr szíves figyelmét felhívnunk a Keleti Akadémiát végzett hallgatók gárdájára. A Keleti Akadémia már a köztudatban is úgy szerepel mint az egyetlen magyar intézmény, amely a konzuli pályára előkészít, amint hogy tanítási rendjében valóban számos oly tantárgy szerepel, amelyek a külügyi szolgálat végzésére feltétlenül szükségesek. A keleti akadémiai hallgatók legnagyobb része azzal a tudattal kezdte meg tanulmányait, hogy annak elvégzése után a hazai gazdasági érdekek védelmében fog külföldön és pedig lehetőleg külképviseleti intézményeinknél működni. Bár hivatalosan is elismertetett, hogy konzuli szolgálatra a keleti akadémiai hallgatók szintén felhasználhatók, sajnos meg kell állapítanunk, hogy ez a múltban csak kivételesen fordult elő, pedig gyakorlati példák is igazolják, hogy a keleti akadémiai hallgatók a külügyszolgálatra mindenképpen alkalmasoknak tekinthetők. Már a keleti akadémiára való felvételnél igen szigorú mértéket alkalmaznak, amennyiben a középiskolában tiszta jeles, vagy legalább jó végzettséggel bíró hallgatók vétetnek fel, akiknek egyébbkénti kiválóságukról egy külön felvételi vizsgán is tanúságot kell tenni. A keleti akadémia 2 éves állandó látogatást igénylő tanfolyamában a hallgatók gazdasági, konzuli, sőt a diplomáciai szolgálatnál szükségelt alapvető ismereteket elsajátítani kötelesek. 80
