Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Szögi László: A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891–1920
asszisztensi állás, amelyet megszerveztek. E kinevezés nem sokkal később azt is lehetővé tette, hogy a közel-keleti és egyiptomi kereskedelmi érdekeltségek figyelembevételével megkezdődjék az ún. vulgáris arab nyelv tanítása, méghozzá az 1896/97-es tanév második felétől. Az arab nyelvet azok a másodéves hallgatók vehették fel heti 2 vagy 3 órában egy szemeszteren keresztül, akik előzőleg a török nyelvet tanulták. Hasonló módon került az Akadémia tantervébe az orosz nyelv is. A kereskedelmi szempontból oly jelentős orosz birodalom nyelvét nem lehetett teljesen mellőzni egy kereskedelmi-közgazdasági főiskolán, még akkor sem, ha az illető állam a Monarchia legnagyobb konkurense volt a Balkánon. E tényező talán még inkább sürgetővé tette az orosz nyelv tanítását. Az Akadémia tanári kara és felügyelő bizottsága e tényezőket figyelembe véve tett javaslatot az orosz nyelv, egyelőre igen korlátozott oktatásra. 1899. október végétől azután a korábban szerb és bolgár nyelvet tanuló hallgatók, másodévben heti 2 órában már tanulhatták Puskin nyelvét is. A századforduló körül a világkereskedelemben már teljesen mások voltak a prioritások, mások lettek a vezető gazdasági hatalmak, mint fél évszázaddal azelőtt. Mindez átrendezte a világnyelvek fontossági sorrendjét is. Az intézet tanári kara a Kereskedelmi Tanfolyam legutolsó tanácsülésén, 1899. június 2-án tárgyalta Mátray Elemér tanár előterjesztését az angol nyelv tanításának szükségességéről. A tantestület, és később a felügyelő bizottság is sajnálattal állapította meg az angol nyelvtanítás eddigi hiányát. „Ezen hézag"- írták- „az angol és északamerikai kereskedelem és hajózás fejlődésének óriási méretei mellett, mindinkább érezhetővé válik, főképpen pedig azóta, hogy az egyiptomi kereskedelem- a Földközi-tenger forgalmának ezen jelentékeny tényezője -majdnem teljesen angol kezekbe jutott."“ 1899 őszén egyelőre rendkívüli tárgyként heti órában Latzkó Hugó, a Budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára megkezdte az angol nyelv oktatását. A hallgatók, akiknek érdeklődése volt a legjobb mérőeszköz, nagyon nagy számban jelentkeztek az angol tanulására. A tanári kar kezdetben óvatos volt, attól tartva, hogy egy újabb nyelvbevezetése túlterheli a diákokat, de egyben azt is látták, hogy a francia és német nyelvi alappal, sokkal könnyebb az angolt megtanulni, mint a balkáni nyelvek bármelyikét. Kezdetben úgy képzelték, hogy csak a legjobb előmenetelű hallgatók számára engedélyeznék az angol tanulását, azonban a rendkívüli érdeklődés miatt hamarosan az Akadémia nyelvi képzésének új rendjére tettek javaslatot. Az 1900/01 tanév elején a tanári kar a tanterv olyan módosítását javasolta, hogy a már négy kötelező nyelven belül változtassák meg a választási lehetőségeket. A francia és német maradjon kötelező, de az eddigi két kötelezően választott balkáni nyelv helyett a hallgatók csak egyet tanuljanak, a negyediket pedig az olasz és az angol közül választhassák. Ezzel egyidőben az angol óraszámát az olasszal azonos heti 4 órára emeljék. Az Akadémia ilyen értelmű felterjesztését a közoktatásügyi miniszter elfogadta, és az 1901/02-es tanévtől kezdve e reform bevezetésre is került. 1905-ben azután még tovább bővült az Akadémia kínálata Az ún. nyugati nyelvekből. Ez év tavaszán tettek javaslatot a spanyol nyelv rendkívüli tárgyként való bevezetésére, és Berinkey Dénes, aki más tárgyat is oktatott az Akadémián, 1905 novemberében már tanított spanyolt azoknak a másodéves hallgatóknak, akik előzőleg olasz nyelvet választottak. A Keleti Kereskedelmi Akadémián 1906-ban már 12 féle nyelvet tanulhattak a hallgatók. 5 nyugatit és 7 keletinek számító nyelvet, köztük a török és az arabot is. " BCELt. l/a 1. kötet és 1/b 1. Felterj. a minisztériumba az angol nyelv tanításának fontosságáról. 1899. ikt. nélk. 24
