Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)
Mihalik I.–Szögi L.–Zsidi V.: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig
is. Az 1769-ben Varasdon létesített iskolát 1773-ban Zágrábba helyezték át, majd beolvadt az 1777-ben felállított zágrábi királyi akadémiába.5 A Ratio Educationis kiadása után a pénzügyi-kereskedelmi ismeretek oktatása az újonnan létrehozott királyi akadémiák és részben az 1777-től budai, majd pesti székhelyű egyetemre került át, de ezek tananyagában valójában a peremre szorult. Az akadémiák jogi tanfolyamain szerepelt a commercium és a rés aeraria tantárgy, méghozzá praktikus módon a hazai kereskedelmi, a korai manufakturális ipar, a közigazgatás különböző fokain szükséges tudnivalóknak megfelelően. Az egyetemen 1770-ben még a Bölcsészeti Karon állították fel a politikai és kamarai tudományok tanszékét, majd ezt 1777-ben a jogi fakultásra helyezték át. 6 * * A századforduló idején és a XIX. század első felében, jóllehet szerepeltek az egyetem programjában közgazdasági-kereskedelmi jellegű előadások, a pesti univerzitás mégsem válhatott a kereskedelmi szakképzés műhelyévé. Egyrészt a hazai felsőoktatást és az egyetemet is szigorú szabályok kötötték gúzsba, s tették lehetetlenné belső reformját, másrészt a harmincas évekig alig mozduló hazai gazdasági viszonyok sem indokolták még az addigit meghaladó nagyobb hatékonyságú, új módszerü szakemberképzést. A reformkor kezdete e tekintetben is változást hozott. Az egyre nagyobb számban alakuló gyárak, ipari és kereskedelmi vállalatok, a fejlődő nagy- és középbirtokok a korábbinál sokkal több jól képzett kereskedelmi, pénzügyi szakembert kívántak alkalmazni, így elkerülhetetlenné vált e kérdés napirendre tűzése. Hasonló folyamat játszódott le a műszaki szakemberképzés területén, aminek a jele volt a magyar politechnikumért folytatott harc az 1832-36. évi országgyűlés idején. Ezekben az évtizedekben több hazai városban, így Pesten is magánkezdeményezésekből alakultak kereskedelmi iskolák, hogy alap, vagy középszinten elégítsék ki a jelentkező igényeket. Mindez mégsem pótolhatta egy felsőfokú, országos kereskedelmi és műszaki jellegű főiskola hiányát, amelyhez hasonló - időközben - a Habsburg Birodalom Lajtán túli területén már megalakult. A Habsburg Birodalom legfontosabb műszaki intézete, az 1815-ben megnyílt Politechnikum az előkészítő és technikai tagozat mellett kereskedelmi tagozattal is rendelkezett, amely így gazdasági-kereskedelmi szakképesítést nyújtó főiskolának is számított. Többek között e tagozaton végzett Conlegner Károly, az Ipartanoda tanára, a Műegyetem első 5 ' Vö. : Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. 6 ' A tanszék létesítéséről és áthelyezéséről bővebben ír: Szentpétery Imre: A Bölcsészettudományi Kar története 16351935. Bp. 1935. 41-44. p. 7
