Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)

Mihalik I.–Szögi L.–Zsidi V.: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig

A Műegyetem tanácsa 1912. június 21-i ülésén javasolta ' , hogy az egyetem keretében egy önálló közgazdasági szakosztály alakuljon, elsősorban a végzett mérnökök közgazdasági továbbképzése céljából. A minisztérium kapva-kapott a javaslaton, hiszen ez a megoldás sokkal egyszerűbbnek és olcsóbbnak látszott, mint egy új, önálló közgazdasági egyetem felállítása. Ennek következményeként - a szakkörök eredeti javaslatát félretéve - 1914. februárjában királyi jóváhagyással létrehozták a kir. József Műegyetem közgazdasági osztályát, mint egyéves továbbképző kurzust. A rendelkezés nagy vihart kavart, de megváltoztatását a háború előtt nem tudták elérni.

Az I. világháború utolsó éveiben a kérdés újra napirendre került. 1917-ben a Hangya szövetség, Balogh Elemér javaslatára egymillió koronás alapítványt ígért egy felállítandó közgazdasági egyetem javára.

A Hangya közgyűlésének határozata széleskörű elismerő sajtóvisszhangot kapott. Az alapító okirat átadásakor a miniszter az egyetemi szervezet kidolgozására szakértők bevonását helyezte kilátásba. Balogh Elemér vezetésével rögtön meg is alakult egy héttagú bizottság, melynek elnökéül hamarosan gróf Zichy Jánost kérték fel. A bizottság megállapította a közgazdasági egyetem előkészítése ügyében teendő lépéseket. 1917 őszén itj. Erődi-Harrach Bélát kérték fel a közgazdasági egyetem feladatait, irányát és tanulmányi rendszerét felölelő tanulmány megírására. A tanulmány alapján az érdekképviseletek, a szakkörök is kifejtették véleményüket. Ebben a korábbi álláspontjuk ismétlődött, amely szerint a közgazdasági képzés terén nagy hiányok vannak, elengedhetetlen a közgazdasági és szociális képzés tervszerű kiépítése. Ez nemcsak a nemzet gazdasági és szociális megerősödésének és az új generáció boldogulásának az előfeltétele, hanem a modern műveltség megalapozásának is. A közgazdasági képzést egyetemi szintre kell emelni, elaprózása pedig ésszerűtlen. Új elemként jelent meg, hogy a szétforgácsolás helyett, célszerű egyesítésnél nem ragaszkodtak a külön egyetemhez, hanem elképzelhetőnek tartották a budapesti tudományegyetem ötödik, közgazdasági fakultásaként is. Ezen új megközelítés mögött az a megfontolás húzódott meg, hogy ez a megoldás olcsóbb, állampénzügyi okokból tehát elfogadhatóbb és így az ügy gyorsabb megvalósítását teszi lehetővé. 25 * *

25' BME Lt. Műegyetemi tanács jegyzőkönyvei 3/a. 1912.jún.21-i

ülés; MOL VKM Levéltára K-500 1917. 1. tétel. 25 325/1917.IV.

alapszámhoz csatolva a létesítéssel kapcsolatos iratok.

13