Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)

Mihalik I.–Szögi L.–Zsidi V.: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig

Az Akadémia és a Műegyetem közgazdasági oktatása között intézményi kapcsolat is volt, így pl. már az 1880-as években Ghyczy Géza a Kereskedelmi Akadémia igazgatója tanította a Műegyetemen a könyvviteltant és több más tantárgyat. A Műegyetemen oktatott tárgyak között ott találjuk a különböző jogi stúdiumokat (közigazgatási jog, magyar magánjog, váltójog stb) a pénzügytan elemeit, a kereskedelem és iparpolitika legkülönbözőbb tudnivalóit. A közgazdasági tárgyak az egyetem programjában az ún. közművelődési szaknál szerepeltek, s érdemes megfigyelni, hogy ezek között milyen előadásokat hirdettek meg. A századforduló után a Műegyetemen már figyelmet fordítottak a szociális kérdésekre is és az 1908/09-es tanévben Mandello Gyula egyetemi magántanár (később a pozsonyi jogakadémia tanára, majd a VKM tisztviselője) előadást hirdetett "A munkáskérdés" címmel, rendkívül figyelemre méltó tematikával. Többek között foglalkozik a tőke és a munka ellentéte, társadalmi forradalom veszélye, munkások szervezkedése, a tőke és a munka közti küzdelmek formái, nemzetközi munkásvédelem, szocializmus és munkáskérdés ügyeivel is. Mandello egyébként hat tanéven át szerepelt ezzel az előadásával a Műegyetemen. 15 16 * * *

Az önálló, és a többi egyetemmel azonos jogokat élvező közgazdaságtudományi egyetemért a századforduló körül indult meg társadalmi mozgalom és ez az I. világháborúig egyre erősödött, szélesedett. Balogh Elemér a "Hangya" szövetség vezérigazgatója a Magyar Gazdaszövetség 1900. évi kassai kongresszusán már javasolta egy közgazdasági jellegű egyetem létesítését 11 , amely az ekkori elképzelés szerint még a mezőgazdasági, erdészeti és állatorvosi tudományokat is magába foglalta volna - a közgazdasági diszciplínákon kívül. Mivel időközben az erdészet és az állatorvostudomány oktatása főiskolai jelleget kapott, a tízes évekre a magyar felsőoktatás két problematikus, egyetemi jellegű intézmény nélkül maradt területe: a mezőgazdaság és a közgazdaság lett.

1911-ben a közgazdasági egyetem létesítésére irányuló mozgalom új lendületet nyert. Balogh Elemér - az egyetem létesítését ismét felvető - húsvéti cikkének igen nagy visszhangja támadt. Ezt követően nyáron e témáról egy szűk körű megbeszélésre került sor Balogh Elemér, Bernát István és Rubinek Gyula között. Rubinek részvétele ezen az összejövetelen igen jelentős volt. Mivel a gazdatársadalom minden reményét elveszítette,

15' A kir. József Műegyetem programja az 1908/09-es tanévre.

16 • A századforduló körüli törekvéseket röviden bemutatja:

Ladányi Andor: A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora

második felében. Bp. 1969. 23-33.p. Vő. még Balogh Elemér:

Emlékeim. Bp. 1938.

1 1