Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
erdészeti és bányászati főiskolát és esetleg a közgazdaságtudományi kar egyes ágazatait is. Ezek az átszervezési hírek, természetesen, közvetlenül érintik a közgazdasági egyetem ezerháromszáz hallgatóját, akik meglehetős nyugtalansággal várják, hogy az egyetem sorsában milyen változás készül. Értesülésünk szerint a közgazdasági kar átszervezése semmi esetre sem történhetik meg rövid határidőn belül, mert olyan sok kényes problémát, pénzügyi és egyéb nehézséget kellene megoldani, amiknek rendezése hosszabb időt venne igénybe. Tárgyalások a műegyetem és közgazdasági kar között Ma az a helyzet, hogy a közgazdasági kar átszervezésére vonatkozóan két megoldási terv áll egymással szemben. Az első megoldás gondolata magától a közgazdasági fakultástól indult ki és annak nagyon erős visszhangja támadt a műegyetem illetékes tényezőinél is. Eszerint a terv szerint megfontolás tárgyává kellene termi, nem lehetne-e valamilyen formában egesíteni a műegyeteme és a közgazdaságtudományi kart. Ebben az esetben a műegyetem feladata nem maradna kizárólag a mérnökképzés, hanem legfelső fokon ellátná a gazdasági élet vezető rétegének nevelését is. A gazdaság három főágazatának megfelelően, az ipari, a mezőgazdasági és a kereskedelmi oktatás legmagasabb fokozata lenne az új egyetem, amely ezek után a mérnökök mellett az alsófokú mezőgazdasági és kereskedelmi iskolák növendékeinek legfelsőbb kiképzését is végezné. Ez a nagyszabású terv minden zökkenő és nagyobb költségek nélkül tenné lehetővé azt, hogy a gazdasági legfőbb oktatás teljesen egyetemi, tudományos színvonalon mozogjon és olyan vezetőket adjon az iparnak, mezőgazdaságnak és kereskedelemnek, akik minden nemzetközi konkurenciában megállják a helyüket. A soproni „őstermelő” egyetem Ezzel a megoldási tervezettel szemben áll Klebelsberg kultuszminiszter ötlete, aki a közgazdasági egyetem átszervezését oly módon akarja megoldani, hogy egyszerűen földarabolja az egyetemet. A közgazdasági egyetem egy részét a kultuszminiszter a műegyetem közgazdasági szakosztályával akarja egyesíteni, a közgazdasági egyetemnek többi ágazatát pedig Sopronba akarja áttelepíteni, őstermelő egyetem címén. Ez a gondolat riadalmat okozott a közgazdasági fakultáson, ahol el nem tudják képzelni, hogy tudnának Sopronban ezerháromszász hallgatójuk számára egyetemi épületeket, Intemátusokat létesíteni, honnan vennék a mai virágzó főiskolát, amelynek gyakorlati bemutatókhoz is szüksége van a budapesti nagyüzemek és telepek állandó látogatására. De nyugtalanságot keltett a tervezet a soproni bányászati és erdészeti főiskolában is, amely ezidő szerint a pénzügyminisztérium fennhatósága alá tartozik és amelyet minden szép tradícióval, teljesen speciális munkakörével és feladataival elnyelne ez az új monstrum. A kultuszminiszter terve mindenesetre még csak embrionális 198
