Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
felülvizsgálja és a jelöltnek minden tanításán elejétől végig jelen van. Az egyes tanítási órák után a vezető tanár a jelölttel megbeszélést folytat az elvégzett óráról. 11 .§. A jelölt nem csak vezető tanárainál és nem csak a maga szakbeli tárgyainak, hanem félévenként többször más szakbeli tárgyak tanításánál is tartozik hospitálni. 12. §. Az utolsó tanítási órák egyikén ajelölt szaktárgyainak egyikéből az intézet igazgatójának a gyakorlati kiképzésben résztvevő valamennyi tanárának és valamennyi gyakorló tanárjelöltnek jelenlétében mintatanítást tart. Ezt a tanítást részletes megbeszélés követi, amelynek során először a jelölt, majd a tanítás bírálatára már előzetesen kijelölt valamely társa /:fő bíráló:/ nyilatkozik a megtartott tanításról. Ezután hozzászólhatnak a jelen volt többi tanárjelöltek is. Ezek után a vezető tanárnak s esetleg a jelen volt többi tanároknak hozzászólása következik. Az elhangzott véleményeket az igazgató foglalja össze. 13. §. A gyakorlati kiképzésben résztvevő tanárok az igazgató elnöklete mellett minden hónap elején módszertani értekezletet tartanak, amelyen a gyakorlati kiképzés minden részletét tüzetes megbeszélés tárgyává teszik. Ezen az értekezleten a jelöltek is részt vesznek.[...] Karch e.i. dékán Dr. Vendl, egyet, nyilv. r. tanár, a Keresk. Isk. Tanárképző Intézet igazgatója. [...] BKÁE Lt 5/b. 17 IV/84.-1928. 77. Karch Kristóf dékán tanévnyitó beszéde Budapest, 1928. augusztus Az egyetemi ifjúság és a gazdasági pályák. Tanévmegnyitó beszéd, elmondotta a Kir. Magyar Egyetemi Közgazdaságtudományi Kar 1927. évi október hó 11-én tartott ünnepélyes rendkívüli ülésén: Karch Kristóf dr. e. i. dékán. Tekintetes Kar! Egyetemi Polgárok! Igen tisztelt Vendégeink! Amidőn nagyra becsült elődömtől átveszem a dékáni láncot és a nyilvánosság előtt is rám száll a Közgazdaságtudományi Kar kormányzása, ebben az ünnepélyes pillanatban mély meghatottság és hála tölti meg szívemet kartársaim iránt, azért az egyhangú bizalomért, hogy engem egy évre a Kar élére állítottak. Ebben a rám nézve olyan ünnepélyes órában kétszeresen érzem ennek a legfőbb egyetemi kitüntetésnek díszét, de minden terhét is, - átérzem a megoldásra váró feladatok nagyságát és sokoldalúságát és érzem egyúttal erőim fogyatékosságát is. Hiszem azonban, hogy Karunk iránti olthatatlan odaadó szeretetem és céljaink helyességébe vetett szilárd 176
