Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)

Dokumentumok (Forrásközlés)

/jogorvoslatok, bíráskodás stb.:/ E tárgyból az összes szakosztályok hallgatói szigorlatot tennének. A harmadik év a közigazgatási jog különös részének és különösen a gazdasági közigazgatásnak részletes tárgyalására szolgálna. Külön kollégium lenne a mezőgazdasági szakosztályon a mezőgazdasági, a kereskedelmi szakosztályon az ipari, a külügyi szakosztályon a külügyi közigazgatás. Az általános közigazgatási szakosztály hallgatói mindegyik kollégiumot fölvennék, ugyancsak mindenkire kötelező lenne a forgalmi / út, vasúti, hajó, léghajó, posta stb./ és a pénzügyi közigazgatás. E tárgyakból szigorlatot is kellene és doktori szigorlatot is lehetne tenni. A nem gazdasági /:kultusz, népjóléti és katonai:/ közigazgatásról csak vázlatos kép lenne adandó s e tárgyakból csak az általános szakosztály hallgatói kollokválnának. A közigazgatási képzést a negyedik év folyamán közigazgatási szeminárium / hivatali ügymenet gyakorlati tanulmányozása, beadványok és határozattervek készítése, stb.:/, valamint közigazgatási politika /közigaz :atástan/ tenné befejezetté. A negyedik év tanrendjében nyernének lehetőleg elhelyezést szakosztályok szerint a közigazgatási politika egyes irányai /agrár-, ipar-, stb. politika/ is. Az ily módon felépített közigazgatási oktatás nézetünk szerint úgy az elmélet, mint a gyakorlat kívánalmait is kielégítené és pedagógiailag is megfelelne.[...] A közgazdaságtudományi Karon a tárgyak egy részét jelenleg nyilván takarékossági szempontból, megbízott előadók adják elő. Ez a helyzet azonban sok kívánni valót hagy maga után. A megbízott előadók - bármily lelkiismeretesek legyenek is - az egyetemi oktatást csak mellékfoglalkozásnak tekinthetik, amelyet majdnem ingyen teljesítenek. Főfoglalkozásuk nem engedi, hogy a hallgatóknak órán kívül is rendelkezésre álljanak, hogy szabad idejüket tanszakuk tudományos művelésének s megfelelő tankönyv előkészítésének szentelhessék. A legkülönbözőbb foglalkozási ágakból kerülnek ki, egymást általában nem is ismerik, s így tervszerű összeműködésről nem is lehet szó. Az egyetemi önkormányzatban nem vesznek részt és így tapasztalataikat a Kar érdekében nem érvényesíthetik. Általában nem vizsgáztatnak, aminek folytán hiányzik az a pedagógiai eszköz, amely a hallgatót az előadás rendszeres látogatására, jegyzetek készítésére stb. késztetné. Az előadás rendszeres látogatására, jegyzetek készítésére stb. késztetné. Az előadó szerepe abban merül ki, hogy hetenkint néhány órán át, rendszerint üres padsorok előtt megtartja előadásait, de minden kapcsolat a hallgatókkal, tanártársaival, az egyetem közügyeivel hiányzik. Sikeres tanítási eredmény így alig képzelhető. Szerény véleményünk szerint az ismertetett közigazgatási program megvalósítására még 2-3 rendes tanszéket kellene szervezni és ezzel biztosítani, hogy a közgazdaságtudományi Kar, mint a gazdasági és közigazgatási kultúra képzésének egyedüli hivatott eszköze valóban megfelelhessen hivatásának. Ebben az esetben megfelelő erők állanának rendelkezésre arra is, hogy a közigazgatási szakvizsga esetleg egy külön 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom