Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
tanítása nélkülözhetetlen. Magyarországnak nemcsak magán- és büntetőjogászokra, hanem sokkal nagyobb számban közigazgatási jogászokra is szükséges van és az ország jövő boldogulása az igazságszolgáltatás jósága mellett sokkal nagyobb mértékben a jó közigazgatáson múlik. A jog- és államtudományi karok nem számoltak azzal a szükséglettel, amelyet a közigazgatás érdeke, a tudomány fejlődése és az élet szab a jogi oktatással szemben. Mikor ezt a hiányt az új közgazdaságtudományi kar igyekszik pótolni, ezt a vállalkozását közérdekből örömmel kell üdvözölni. Hogy az eddigi jogi képzés közigazgatási szempontból elégtelen volt, azt már ezelőtt harminc évvel felismerték. Minősítési törvényünk, az 1883: I. törvénycikk a jog- és államtudományi Kar sikeres elvégzésén felül úgynevezett közigazgatási szakvizsgát kívánt rendszeresíteni és ily módon a közigazgatási pályára lépőkre nézve az egyetemen hiányosan megadott elméleti és gyakorlati ismeretek kiegészítését megfelelő módon biztosítani. Ez a közigazgatási szakvizsga azonban egyes különleges ügyszakokat /:pénzügy, külügy, rendőrség:/ nem számítva, mindezideig nem nyert megvalósítást. Hogy azonban az a Közigazgatási szakosztály a hozzáfűzött várakozásoknak megfelelhessen, szükséges, hogy annak tanulmányi rendje a követelményeket minden irányban valóban kielégítse. Nem hallgatható el, hogy a tanulmányi rend a maga jelenlegi alakjában számos hiányt tüntet fel s gyakran magán viseli azoknak a hátrányoknak jegyét, amelyek egy új még meg nem állapodott intézményhez természetszerűleg kapcsolódnak. Többször észrevehető, hogy a tanulmányi rend összeállításánál nemcsak a tervszerű felépítés szempontja, hanem a rendelkezésre álló tanárok hajlamai által adott lehetőségek voltak irányadók. Megfelelő tanterv alkotását nehézzé tette az is, hogy a többi szakosztályokon tartott előadások lehető kihasználására is figyelemmel kellett lenni. A következőkben gyakorlati tapasztalatok alapján a közigazgatási jog egyetemi tanításának ideális tervét kívánjuk vázolni. A tételes közigazgatási jog tanítását minden esetre meg kell előznie a közigazgatási alapfogalmak /:hatóság, önkormányzat, bíráskodás, virilizmus stb.:/ vázlatos kifejtésének. Ez alapfogalmak ismerete nélkül a tételes jog tárgyalása során a hallgató folyton nehézségekre bukkan és a tanár részéröl állandóan elméleti kitérésekre van szükség. Ezért az első év folyamán egy félévig heti két órában a közigazgatási alapfogalmak lennének előadandók és e tárgyból kollokviumot kellene tenni. Ugyancsak lehetőleg az első és részben a második év folyamán kell megadni azokat a történelmi, földrajzi, filozófiai, jogi, gazdasági és technikai alapismereteket, amelyek a tételes közigazgatási jog megértéséhez szükségesek. A második év folyamán a tételes közigazgatási jog általános része kerülne heti 3-4 órában előadásra, mégpedig az első félévben a szervezet /:minisztérium, törvényhatóság, stb.:/ a másodikban az eljárás 134
