Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
talán ellenkezőleg sok esetben azt jelenti, hogy specializálódott egy bizonyos szakra, valamely részletkutatásra és pedig némely esetben olyanra, amely a praktikumtól távol áll. Nézetem szerint tehát el kellene határoznunk magunkat vagy az egyik, vagy a másik oldalra. De mindkét esetben az elhatározásnak összes consequentiáit le kell vonnunk. A közigazgatási állandó bizottság már tavasszal és pedig indítványomra egy átmeneti megoldást fogadott el, amelyet itt előterjesztek, amelyre azonban előre meg kell, hogy jegyezzem, hogy azt kompromisszumos és surragatum megoldásnak tartom csak. Ha a Kar az előbb kifejtettek dacára arra az álláspontra akarna helyezkedni, hogy a doktorátust tovább is a jelenlegi formájában hagyja meg, mint egy fő és két melléktárgyas doktorátust, tehát tulajdonképpen tudományos gradus jellegében, másrészt mégis különböző neveket adna neki, - abban az esetben a helyzet ezen indítvány szerint a következőképpen áll: Vannak tárgyak, amelyek nyilvánvalóan mezőgazdaságiak, vagy kereskedelmiek, vagy közigazgatásiak, vagy jogiak. Vannak más tárgyak, amelyek nem sorolhatók csak bürokratikusán valamely szakosztályba, lényegbeli tartalmuk szerint azonban több szakosztály keretébe tartoznak. Ennek a ténynek a következtében a Kar még ennél a surrogatum megoldásnál is újra az elé a probléma elé fog állíttatni, hogy tudományos gradus-e, vagy szakvizsga-e a doktorátus. Ha egyszerűen az összes tárgyakat felosztjuk három csoportba és míg ez a legtöbbnél minden további nélkül sikerülne, némelyeken némi erőszakot teszünk, akkor bürokratikus szempontból kényelmes, egyszerű megoldást fogunk találni, amely kimondja, hogy az egyes szakok hallgatója csak az illető szakcsoport tárgyaiból tehet doktorátust, amelyek ilyetén meg vannak határozva. Azonban vannak olyan tárgyak, amelyeknek művelője az illető tárgyon belül olyan ágakat, részletkérdéseket választhat s előtanulmányai alapján olyan irányban fejlődhetik, hogy ugyanazon tárgynak az egyik inkább kereskedelmi, vagy mezőgazdasági, a másik ugyanazon tárgycsoportnak inkább közigazgatási, jogi, vagy elméleti oldalát fogja művelni. Ilyen tárgyak első sorban a mindenekelőtt a mezőgazdasági és kereskedelmi üzemtanok és a politikai jellegű tárgyak, mint aminők az agrárpolitika, az iparpolitika, szövetkezeti politika, végül ilyen a gazdaságtörténet, így pl., ha valaki mezőgazdasági üzemtanból, mint főtárgyból, a növénytermesztéstanból és állattenyésztéstanból mint melléktárgyakból doctorál, ez a csoportosítás világosan mezőgazdasági. De ha valaki mezőgazdasági üzemtanból, mint főtárgyból, közgazdaságtanból és gazdaságtörténetből, mint melléktárgyakból doktorál, akkor ez éppoly kétségtelenül általános elméleti gazdasági és nem speciálisan mezőgazdasági doktorátus. Ennek következtében, ha ezen harmadik megoldásra akamók magunkat elhatározni, akkor a tárgyakat háromnál több csoportba kellene sorolnunk. 122
