Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 7. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (Forrásközlés)
tudomásul Vonház István dr. ny. r. tanár felvilágosítását, hogy a felvételi bizottság ilyen értelemben járt el. A Kar úgy határoz, hogy a karra felvehető összes 240 hallgatónak 7 %-a erejéig vesz fel izraelitákat és ennek alapján elfogadja az osztálynak azt a javaslatát, hogy külön jegyzékben felsorolt 95 férfi és 8 nőhallgató vétessék fel a közgazdaság-kereskedelmi osztályra, akik közül 18 izraelita.[...] 14. Dengl János dékáni programbeszéde, olasz lektor és nyelvtanár megbízása Budapest, 1935. szeptember 25. Jegyzőkönyv felvétetett a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának ... II. /rendes/ kari üléséről.[...] 1/. Az elnöklő dékán megnyitja az ülést. Mindenekelőtt hálájának ad kifejezést azért a bizalomért, amelyet a kar dékánná választásával iránta kifejezésre juttatott. Mindent el fog követni, hogy az egyetem és a kar ügyét előbbre vigye és nagy jutalmul fogja tekinteni, ha a kar működésében nem csalatkozik. Megemlékezik Heller Farkas dr. m.é. dékánról, aki az új egyetem első esztendejében mint úttörő működött és nagy lelkesedésével, tapintatával és megértő kollegialitásával a kar teljes elismerését érdemelte ki. A Kar céljait a szabályzatok állapítják meg. A dékán feladata arra törekedni, hogy a cél a legrövidebben eléressék. Szervezeti, tanulmányi és rendtartási feladatok megoldása képezi feladatát. Szervezeti szempontból a kari autonómia tökéletes fenntartására kell törekedni, mert a kar tudja a legjobban, hogy céljai elérésére mely eszközök a legmegfelelőbbek. A fúzió ellenzői is elnézték, hogy a kari autonómia fenntartásával az egymástól sokban eltérő célzatú karok önálló működése nem szűnik meg. Hiszen a tudományegyetemek egyes karai között még nagyobb eltérések állapíthatók meg, mint egyetemünk karainál. Igen fontos feladatnak látja a független tanárképző intézet helyes megszervezését. Ebben a tekintetben az ipari és földmívelésügyi miniszter urak bizonyos nehézségeket támasztanak. Pedig a mezőgazdasági és ipari iskolák évenként ezrével bocsátják ki a végzett tanulókat, akiket eddig okleveles gazdák és mérnökök tanítottak. Bármely kiváló legyen azonban valaki a maga szakmájában, szükséges a nevelői képzés is, annál is inkább, mert a mezőgazdasági és ipari iskolákban meglehetősen kevés az általános műveltséget nyújtó tárgy. Mindenkinek, aki 38
