Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 7. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (Forrásközlés)
közgazdasági és jogi ismeretekről az országos gyakorlati közigazgatási vizsgabizottság előtt külön vizsga letételével bizonyságot tett. A folyó évi március 8-án 1899/1944.F.M. sz. alatt kibocsátott rendelet / Bp.K.57 sz/ már meg is állapította ennek a külön-vizsgának az anyagát és így az új rendelkezés megindult a gyakorlati végrehajtás kútján. Véleményem szerint azonban az új rendelkezés ellentétben van az 1929. XXX. t.c. 65.§-ában kifejezett azon elvvel, amely szerint a közigazgatás körében a fogalmazási tennivalók ellátására hivatott állásokra csak azt lehet alkalmazni, akinek jogi vagy államtudományi tudori vagy egyetemünk közigazgatási szakosztályának elvégzése után szerzett közgazdaságtudományi tudori oklevele van. E törvény szerint a közigazgatás ellátásához szükséges elméleti képesítést csak a jog- és államtudományi karokon, valamint egyetemünk közigazgatási osztályán lehet megszerezni, tehát más egyetemi karokon vagy főiskolán nem. Igaz ugyan, hogy az okleveles mezőgazdák az ismertetett rendelet szerint közgazdasági és jogi gyakorlati ismereteikről a gyakorlati közigazgatási vizsgabizottság előtt számot kötelesek adni, de ez a gyakorlati vizsga az előírt egyetemi elméleti képesítést nem pótolhatja. Az 1942: XVI. t.c. 4.§.-a pontosan felsorolja azokat az állásokat, amelyekre a mezőgazdasági főiskolákon szerzett oklevél képesít, de ezek között az állások között a fölmívelésügyi minisztérium központi igazgatásának fogalmazási állásai nem szerepelnek. Ilyen körülmények között véleményem szerint a minisztériumnak nem volt fölhatalmazása az 1929: XXX. t.c. 65.§-ában megállapított általános szabálytól eltérő rendelkezést tenni. Ez a rendelkezés természetszerűleg sérti közigazgatási osztályunk érdekeit is. A mezőgazdasági osztály hallgatói illetőleg a mezőgazdasági főiskolák végzett hallgatói eddig ugyanis a közigazgatási osztály elvégzésére kényszerültek, ha fogalmazási állásra akartak elhelyezkedni. Osztályunk e póttanulmányok kel végzését részükre erősen megrövidített tanulmányi idő megállapításával tette lehetővé. A minisztérium ismertetett rendeletével azonban közigazgatási osztályunk pótlólagos elvégzése teljesen fölöslegessé vált azok részére, akik a fölmívelésügyi minisztériumban akarnak fogalmazási álláshoz jutni. Az új rendelkezés tanulmányi szempontból is elhibázottnak mondható annyiban, hogy a szükséges elméleti alapismeretek hiányában ad módot a megfelelő gyakorlati vizsga letételére. Azonkívül az új rendelkezés veszedelmes precedenst alkothat más szakoklevelek javára is. Az elmondottak alapján tisztelettel javaslom, hogy a közigazgatási osztály a kart az új rendelkezés ellen megfelelő formában való tiltakozásra kérje fel.” — Az osztály az indítványt egyhangúlag magáénak tekinti. A kar a közigazgatási osztály javaslatát - a fölmívelésügyi miniszter rendelete elleni tiltakozását - magáévá teszi, egyúttal utasítja a dékánt, hogy a jogi karok figyelmét hívja fel az 1924. évi 30-ig törvénycikkel biztosított jogokat ért sérelemre. [...] 184
