Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 7. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (Forrásközlés)
1. Az 1934. évi X. törvénycikk a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről Budapest, 1934. június 2. A Közgazdaságtudományi Kar felállításával sajátos helyzet állott elő a hazai közgazdasági képzés terén. Közgazdasági osztály volt egyfelől a Műegyetemen, mely tradícióinál és e tudományoknak a műszaki tudományokkal való erős kapcsolatánál fogva mindenkép illetékes volt erre, de vele parallel működött a közgazdaságtudományi kar is ideiglenes szervezettel. És bár a Közgazdaságtudományi Kar 10 évet meghaladó fennállásának ideje alatt mindenkor teljes elismerésre méltó módon felelt meg feladatának s különösen a közgazdasági gondolkozásnak a köztudatba való bevitele és megerősítése terén nagy érdemeket szerzett, mégis az egy és ugyanazon szempontból indokolható semmiképpen sem volt. A kar ideiglenes helyzetének megszüntetésén kívül, ami szintén fontos szempont volt, a múlt, a fejlődés iránya mind a mellett szólt, hogy a kar műegyetemmel egyesíttessék. A történelmi és tradicionális érveken kívül ezt a meggondolást helyezték előtérbe még egyéb okok is, elsősorban egy modem követelmény indokolta ezt, amit racionalizálásnak nevezünk. A racionalizálás az idő, a pénz, a munkaerő és anyag minél ésszerűbb és gazdaságosabb kihasználását jelenti. A racionalizálás elsősorban a gazdasági élet követelménye, de egyben a szellemi életé is. A kultúrpolitikában is vizsgálni kell, hogy a kitűzött cél nem volna-e kevesebb erőfeszítéssel és kevesebb pénzáldozattal elérhető? S ha ebből a szemszögből nézzük a két intézményt, lehetetlen fel nem ismemi a parallelizmust több vonatkozásban is. Legszembeszökőbb természetesen az a körülmény, hogy mind a két főiskolán van közgazdasági osztály, mely jelenleg céljában és az elvégzésükre fordított időben nem azonos. Valahányszor felvetődött a takarékossági kérdés, mindannyiszor a közgazdasági karnak, mint új intézmények a létjogosultsága is kétségbevonatott azzal a megokolással, hogy az ország mai nehéz gazdasági helyzetében egy különálló intézmény fenntartása nem indokolt, még pedig annál kevésbé, mert ennek feladatait a már meglévő főiskolai intézmények is be tudják tölteni. Az összevonás mellett szóltak azonban a külföldi példák is. A technikai és közgazdasági tudományok rokonsága és egymásra hatása különösen a német tudományos felfogásban már a háború előtt is hangoztatott elv volt. Ezek a 18
