Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 7. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (Forrásközlés)
gazdasági irányú közigazgatási kiképzést. Ilyep képzettségű nőkre a köztestületeken kívül nem kis számban van szükségük magánintézményeknek /Szociális Missziótársulat, Gyermekvédő Liga, Családvédelmi Szövetség stb./. De a népjóléti igazgatás körén túl is jól megállhatják helyüket a nők eges igazgatási ágak szakszerű külszolgálatában is, mert ezek a munkakörök szintén jól simulnak a női lélek és munka irányához. Különösen például a női munkásság ügyei is ellenőrző iparfelügyelet keretében nyílnék tér a magasabb-rendű női munka igénybevételére, de ugyancsak jól beválnának a nők a tanügyi igazgatás, valamint a különböző mezőgazdasági szakoktatási intézetek szakoktatásában, amit különösen indokolttá tesz már az a körülmény is, hogy ezekben az intézményekben a tanító és nevelőmunkát a nők a férfiakkal egyenjogúan látják el. De ezeken az általános szempontokon túl indokolja a nők számára megnyitandó közigazgatási szakképzést az is, amire az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete fent hivatkozott beadványában utalt, hogy nevezetesen a visszacsatolt területeken az elméleti közigazgatási képzettség megszerzése és a közigazgatási pályákon való alkalmazás a nők részére már akadálytalan volt. Sőt a közigazgatási osztályra való beiratkozás a tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar fennállásának első hét esztendejében Magyarországon sem ütközött akadályba s habár kis számban, de már voltak a közigazgatási osztálynak nőhallgatói is. Az ismertetett beadványnak az az érve is figyelemreméltó, hogy az ország megnagyobbodására tekintettel a zsidótörvények rendelkezései folytán és a férfi munkaerőknek a gazdasági élet körében való elhelyezkedése következtében az alsóbb közigazgatási állásokban mind érezhetőbb munkaerőhiány kezd mutatkozni. A gazdasági elhelyezkedések nagyobb jövedelmezősége folytán a mai férfi-fiatalság már nem részesíti előnyben oly mértékben a közszolgálati állásokat, mint azelőtt és ezért aligha okozhat a mai helyzetben méltánytalan versenyt a nőknek egyes közigazgatási ágazatokban való alkalmazása. A közigazgatási szakképzettség megszerzésének a nők számára való lehetővé tétele még nem jelentené természetesen azt, hogy a nők most már minden közigazgatási pályára szabad utat kapnának. Annak megállapítása, hogy mely közigazgatási pályák fognak a jövőben is kizárólag a férfiak rendelkezésére állani nem az egyetemi felvételek szabályozásának körébe tartozik, hanem az illető hivatalok szervezési szabályzatának képezi a feladatát. Arra is fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy a közigazgatási osztályra való felvétel a tisztán jogászi pályák /tehát pl. a bírói és ügyvédi hivatások / tekintetében a nőknek semmiféle lehetőséget nem biztosíthat, minthogy a közigazgatási osztály elvégzése a férfi hallgatóknak e pályákon sem ad igényt. Végre megemlítjük, hogy karunk állásfoglalása a nőknek a közigazgatási osztályra való felvétele tárgyában nem új. Ellenkezőleg a 63.000/1927.VKM. sz. rendelet 7.§-a c. 145
