Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 7. (Budapest, 2001)

Dokumentumok (Forrásközlés)

7/. dr. Kuntner Róbert e.i. prodékán bejelenti, hogy a kereskedelmi és közgazdasági szakosztály az olasz műveltség és gazdaságpolitika című tanszék kérdésében azt a javaslatot terjeszti a Kar elé, hogy a tanszék meghívás útján töltessék be. Az olasz nyelv oktatását ki óhajtja venni a tanszék tárgyköréből és a leadott öt szavazatból 3 igennel és 2 nemmel azt javasolja la Karnak, hogy a tanszékre báró Villani Lajos hívassék meg. Errődi-Harrach Béla ny. r. tanár tudomására hozza a Karnak, hogy más hivatalos dolga miatt csak a szavazás közben jött meg és így szavazatát nem volt módjában leadni. Tekintettel arra, hogy a személyi szavazásnál nem volt meg a %-os szótöbbség, figyelembe véve Erődi professzor felszólalását a Kar az osztályt újabb javaslattételre szólítja fel. Az osztályülés tartamára dékán a kari ülést felfüggeszti. Az osztályülés lefolytatása után elnöklő dékán újból megnyitja az ülést. Dr. Kuntner Róbert e.i. prodékán, mint a közgazdasági és kereskedelmi osztály elnöke bejelenti, hogy az osztály egyhangúan a tanszéknek meghívás útján való betöltését s 7 szavazatból 6 igennel és 1 nemmel dr. Villani Lajos báró meghívását javasolja. Kar a tanszéknek meghívás kútján való betöltésére irányuló javaslatot egyhangúlag elfogadja s az elnöklő dékán által elrendelt titkos szavazás eredményeképpen a dékán kihirdeti a Kar döntését, mely szerint leadott 14 szavazatból 10 igennel és 4 nemmel dr. Villani Lajos báró meghívását határozza el.

9/. Egyed István egy. nyilv. r. tanár a következő javaslatot terjeszti elő: A bank- és kereskedelemtechnika kivételével a fölállítandó 5 tanszék közül 4 tanszék, tehát a politikai földrajz, magyar közszolgálati jog, magyar történet, olasz műveltség és gazdaságpolitika című tanszékek tanárai különleges helyzetben lesznek a Kar többi tanáraival szemben. Ugyanis egyrészt kötelezően hallgatandó tárgyakat, illetve szigorlati tárgyakat, vagy egyáltalán nem, vagy a kötelezőnél kisebb óraszámban adnak elő, s így az egyetemen oly mértékben nem lesznek foglalkoztatva, mint a Kar többi tanárai. Másrészt munkaerejük nagyrészét nem az egyetemi tanszék, hanem külön intézetek vezetése, a minisztériumban való szolgálat, illetve külföldi előadások tartása fogja igénybevenni. Ebből folyik jogi helyzetük eltérő volta azon tanárokkal szemben, akik munkaerejüket teljesen a Karnak és a tudománynak szentelik s a kötelezőt meghaladó óraszámban adnak elő kötelező és vizsgatárgyakat. Ez az eltérés indokolja a következő javaslatokat:

A Kar juttassa kifejezésre azon álláspontját, mely szerint a/ a kinevezendő négy tanár részére helységeket a Kar saját épületében nem tud biztosítani,

b/ a dologi hitelből és a szemináriumi díjakból nem részesülhetnek mindaddig, amíg a dotáció megfelelő mértékben fel nem emeltetik annyira, hogy részeltetésük nem jár a többi tanszék hátrányával.

120