Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 7. (Budapest, 2001)

Dokumentumok (Forrásközlés)

megszüntette. A 70 lapra terjedő indokolás szövegéből fontosnak tartom megemlíteni az 52. lapon foglalt azon részt, amely szerint a nyomozás megszüntetése bűncselekmény hiányában történt, minthogy a nyomozás során kiderített tényállásból a Vásárpénztár vagyoni érdekeinek a köteles hűséggel történt megvédése domborodik ki és terheltek cselekményeiben károkozásra irányuló szándék nem forog fenn. Az iratokhoz csatolva van az a 184 lapos védőirat, amelyet Ereky Károly és Karch Kristóf 1934-ben nyomtatásban adott ki. A székesfőváros polgármestere a nyomozás megszüntetését tudomásul vette és a maga részéről nem látott fennforogni okot a további eljárásra, illetőleg abban a kérdésben való határozathozatalra, hogy Karch a városi vállalatoknál és intézményeknél bizalmi állás viselésére alkalmas-e. Erre a Vásárpénztár R.T. felszámolás alatt álló vállalat közgyűlése a felmentést az 1931. és 1932. évre 1935. december 17-én egyhangúlag megadta. II. Az iratok második csoportja a Karch által Láng Lajos ellen folyamatba tett sajtóper iratait tartalmazza. A feljelentés Láng Lajosnak 1933. október 8-án az Esti Kurírban megjelent nyilatkozata alapján történt. A bpesti kir. büntetőtörvényszék 1935. október 5-én hozott Ítéletével a lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye alapján Láng Lajost 2.000 P. pénzbüntetésre ítélte. Ezt az ítéletet a budapesti kir. ítélőtábla 1936. szeptember 25-én megsemmisítette és vádlottal felmentette azon az alapon, hogy Karch közhivatalnoknak tekintendő és a felhatalmazás az ügyben beszerezve nem lett. A kir. Kúria Karch semmiségi panaszát 1937. március 9-én elutasította. Karch erre beszerezte a polgármesteri felhatalmazást és ezen az alapon ügyének újrafelvételét kérte. A kir. törvényszék azonban az újrafelvételt megtagadta, minthogy a felhatalmazás új bizonyítéknak nem tekintendő lés a törvényszerű felhatalmazás az alapügyben sem hiányzott. A kir. ügyészség felfolyamodására a kir. ítélőtábla az első-bíróság végzését megváltoztatta és az újrafelvételt elrendelte. Az eljárás újra való lefolytatására azonban nem került sor, minthogy a büntetőtörvényszék az 1940. február 28-án kelt legfelsőbb kegyelmi elhatározás alapján az újrafelvételi eljárást megszüntette. Az ügy elhúzását az is előmozdította, hogy közben jogegységi eljárás volt. Karch az igazságügyminiszterhez és a miniszterelnökhöz is fordult közbenjárásért, hogy ügye Láng Lajossal szemben végre erkölcsi elégtételt kapjon, azonban ezek a beadványok természetesen nem vezettek sikerre. III. A bemutatott iratok harmadik csoportja a Rajniss Ferenc ellen folyamatba tett sajtóper iratait tartalmazza. A büntetőtörvényszék Karch sérelmére elkövetett rágalmazás miatt Rajnisst 500 P. pénzbüntetésre ítélte. A bpesti kir. ítélőtábla azonban ezt az ítéletet megsemmisítette azon az alapon, hogy nincsen törvényszerű vád, mert a jelen ügyben a vád kizárólagos képviseletére csak a kir. ügyészség lett volna hivatott. A kir. Kúriai Karch semmiségi panaszát elutasította. IV. A bemutatott iratok negyedik csoportja azokat a

111