A tőkétől a tőkéig. Az önálló közgazdaságtudományi egyetem alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás katalógusa - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 1999)
Történeti áttekintés
1948/49-ben az oktatás 3 évfolyamon kezdődött, a 4. szakosító évfolyamot a következő tanévben indították. Átalakult a tanárképzés rendszere, megszűnt a közigazgatási osztály, a Keleti Intézet. Az új egyetem az oktatás módszerében és tartalmában fokozatosan, csak az 50-es évek közepén érte el az egyetemi színvonalat. 1948-ban a nappali tagozat mellett esti oktatás indult. A levelező oktatás 1951-ben kezdődött, majd néhány évi szünet után újra szervezték. Az 1948-ban alakult egykarú intézmény horizontális tagolásának első lépéseként 1952-ben ún. tagozatokat állítottak fel: 1., I. évfolyamos, 2., Politikai gazdaságtan-pénzügyi, 3., Ipari, 4., Kereskedelmi, 5., Esti-levelező. 1955-ben minisztertanácsi határozattal létrehozták az Általános Közgazdasági Kart, az Ipari Kart és a Kereskedelmi Kart. Ez a szervezet maradt meg majd három és fél évtizeden keresztül. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakáról elenyészően kevés dokumentum maradt fenn. Egyetemi oktatók és hallgatók egyaránt részt vettek a rendszer elhibázott gazdaságpolitikájának kritikájában, az egyetemen Petőfi köri üléseket, s más tudományos fórumot is tartottak. Kiemelkedik az október 22-i diáknagygyűlés megszervezése s másnapi tüntetésen való részvétel. Október végén Forradalmi Bizottság, majd nemzetőrség alakult. 1956 október 23-a és 1957 február 1-je között tanítási szünet volt. Fogarasi Béla rektor távozását követően 1957 őszéig három tagú igazgató tanács vezette az egyetemet. A forradalmat követő megtorlás időszakát viszonylag kisebb retorzióval sikerült átvészelni. Külön meg kell emlékezni Nagy Imréről, aki 1948 óta az egyetem tanára, egy ideig az Agrár Tanszék vezetője volt. Első miniszterelnöksége után megfosztották egyetemi tanári címétől, amelyet azonban az egyetemi tanács még a forradalom előtt visszaadott. 1989 júliusában a következőképp változott az egyetemi szervezet: Horizontálisan 1. Általános Társadalomtudományi, 2. Közgazdasági, 3. Gazdálkodási Karra; vertikálisan 4. Alapozó Képzésre 5. Főiskolai Karra és 6. Posztgraduális Karra tagozódott. A külön főiskolai kar 1991/92-ben megszűnt. Az alapozó képzés vezetője 1992/93-ig a dékán attól kezdve az oktatási, utóbb oktatási és informatikai igazgató lett. 1957-ben a mérnök diplomával rendelkezők részére megindult a mérnök-közgazdász képzés, 1959-ben a posztgraduális tanulmányok folytatása céljából hozták létre a Közgazdasági Továbbképző Intézetet. Még 1948-ban alakult meg a központi könyvtár, amely egyben ellátja az országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár és a közgazdasági szakirodalmi információs központ feladatait is. A vidéki városokban, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon és Pécsett működött kihelyezett tagozat, amelyek közül az utóbbi kettő a helyi egyetemek karává vált. Az oktatási reformfolyamat gyakorlatilag az 1960-as évek vége óta tart. Az első átfogó, akkori mértékkel mérve radikális reformkísérlet Szabó Kálmán rektorsága idején 1969-ben kezdődött. A következő nagy változás 1976-ban indult, Berend T. Iván rektor és Stark Antal nevével fémjelezve. Végül a ma is érvényben lévő - Csáki Csaba rektorhoz és Zalai Ernőhöz köthető - képzési rendszer kialakításának kezdete 1985-re nyúlik vissza. Bevezetése, felmenő rendszerben 1988/89-ben kezdődött meg. Az egyetem ezzel az oktatáskorszerűsítési programmal áttért a „2+3”-as szisztémára. Vagyis az első szinten közgazdasági alapképzés folyt, amit vagy a főiskolai szak 1 éve, vagy a szakosított egyetemi képzés 3 éve zárt le. A rendszer nyitottságát biztosította, hogy indult esti-levelező oktatás, továbbá a főiskolai ágon, vagy közgazdasági főiskolán végzettek is bekapcsolódhattak az egyetemi ágon történő képzésbe. 1990 őszén folytatódott a reformok előkészítése, az egyetem oktatási, szervezeti és gazdálkodási tevékenységének fejlesztését szolgáló javaslat kidolgozása. Ugyanebben az évben az 1953 óta viselt Marx Károly nevet letette az egyetem s elnevezését Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre változtatta. Az egyetem tevékenységének fontos része, 1990-től az International Studies Center (ISC) angol nyelvű képzése és az egy évvel később indított posztgraduális diplomata képzés (BIGIS). A jelenkor legfontosabb kérdése az egyetemi integráció sorsa: az első erre irányuló elképzelést, amely egyetemünket a Budapesti Műszaki Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, valamint a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem által alkotott Budapesti Egyetemi Szövetségbe vezette volna, az egyetemi tanács leszavazta. A hatályos felsőoktatási törvénytől kényszerítve a kérdés nem vesztette aktualitását. Folyamatban van az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel és a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetemmel kialakítandó integráció részleteinek kidolgozása. 8
