A tőkétől a tőkéig. Az önálló közgazdaságtudományi egyetem alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás katalógusa - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 1999)

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés 1763-192» Magyarországon a magasabb szintű közgazdasági ismeretek oktatása a 18. században kezdődött. Első - főiskolai szintű intézménye - az 1763-ban alapított szenei Collegium scientiarium politico-ca- meralium volt. Ugyancsak ilyen ismereteket oktattak a varasdi kamerális iskolában, az 1770-es évek­től a nagyszombati egyetemen és a királyi tudományakadémiákon. Az 1846-ban megnyílt József Ipartanoda, amelynek felsőbb évfolyamán gazdászati és kereskedel­mi osztály működött, ugyanolyan mértékben korai előzménye a hazai közgazdasági oktatásnak, mint a mérnökképzésnek. A József Ipartanodát 1850-ben egyesítették a pesti egyetem Mérnökképző Inté­zetével. Az így létrehozott új intézmény 1857-ben politechnikum rangot kapott. A politechnikumban közgazdasági osztály is alakult, amely - tantárgyai számát, az intézet szerkezetét figyelembe véve - a magyarországi egyetemi szintű közgazdasági képzés első intézményének tekinthető. Szintén a Műe­gyetem szervezetén belül létezett 1914-1934 között a továbbképző jellegű Közgazdasági Osztály. A közgazdaságtudományi egyetem elődeinek másik vonulatába tartozik 1891-től az első közgaz­dasági jellegű szakképzést biztosító intézmény, a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam. Ezt 1899-ben Ke­leti Kereskedelmi Akadémia néven főiskolai rangra emelték. 1898-ban hozták létre az Akadémiához és a budapesti tudományegyetemhez kapcsolódó Keres­kedelmi Iskolai Szaktanárképző Intézetet a középiskolai tanárok szakképzése céljából. 1920-1948 Az önálló, a többi egyetemmel azonos jogokat élvező közgazdaságtudományi egyetemért a szá­zadfordulón bontakozott ki társadalmi mozgalom. 1911-ben az országgyűlés elé is került ilyen tartal­mú javaslat, de akkor azt nem fogadták el. 1920-ban a 272. számú kormányrendelet, majd a XXXI. törvénycikk hívta életre a Kir. Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart, mint önálló intézményt. Az oktatás négy szakcsoportban, egyetemes közgazdasági, mezőgazdasági, kereskedelmi, valamint konzuli és külképviseleti szakon indult meg. Rövid időn belül azonban az utóbbi szak meg­szűnt, s az előbb felsoroltak helyett közigazgatási, mezőgazdasági és kereskedelmi szakosztályok jöt­tek létre és ide kapcsolódott a tanárképző is. Az 1934. évi X. törvénycikk több felsőoktatási intézmény összevonásával létrehozta a József Ná­dor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, ennek egyik fakultása lett a Közgazdaságtudományi Kar, Közgazdasági és Kereskedelmi, illetve Közigazgatási Osztállyal. 1948-1998 Az első magyarországi marxista egyetem megteremtésének kormányzati szándékával alapították meg az önálló Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet 1948-ban. (LVII.tv.) Ennek az elképzelésnek megfelelően a professzori kart szinte teljes egészében átalakították, a hallgatókat pedig szigorú, főleg politikai jellegű felvételi vizsgára kötelezték, jelentős részüket kizárták. A régi kar 1948 szeptember 30-án megszűnt, azonban a kifutó tanulmányi ügyeket (vizsga, ab­szolutórium stb.) még az év végéig intézték. Vagyis rövid ideig párhuzamosan működött a régi kar és az új egyetem. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem ünnepélyes megnyitóját 1948 október 15-én tartották a Zeneakadémia épületében, Gerő Ernő részvételével. A most már szervezetileg önálló egyetem meg­kapta a Fővám téri vámpalota épületét. Birtokba venni csak 1950-51-ben tudta, mert súlyos háborús károkat szenvedett egykori fővámházat előbb új funkciójának megfelelően át kellett építeni. Addig a jogi karon, illetve a piarista rendház és gimnázium, a mai bölcsész kar épületében folyt az oktatás. 1951 szeptember 8-án már az új helyen tartották a tanévnyitó ünnepséget. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom