Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)

Dokumentumok (Forrásközlés)

megtartandó a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretében. A közgazdaságtudományi Kar az azt létesítő: XXXI.t.c. szerint egyelőre önálló egyetemi kar volt, amelynek végleges elhelyezkedése akkor nyitott kérdés maradt. Az 1934. X.t.c. a Kart a Műegyetemhez kapcsolta és ilymódon létesítette a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Az elgondolás az volt, hogy az u.n. klasszikus tudományokat /hit-, jog-, orvosi, bölcseleti és természettudományokat tanító/ régi szerkezetű tudományegyetemekkel szemben szükség van az utóbbi időben nagy jelentőségre jutott műszaki és gazdasági tudományok egyetemi oktatására is és erre legcélszerűbb külön egyetemet szervezni, amely ezeket az uj tudományokat foglalja a régi egyetemeken kialakult kari szervezetbe. A közgazdaságtudományi képzésnek a műszaki képzéssel való szervezeti összekapcsolása régi fejlődés eredménye. Már Széchenyi István külön főiskolát tervezett a műszaki és gazdasági tudományok művelésére és oktatására; e tervvel az 1832/6 évi országgyűlés foglalkozott is, de a javaslat nem nyerte el a királyi hozzájárulást. A mai Műegyetem őse: az 1844-ben létesült ipartanoda három osztályra tagozódott: gazdászati, mütani és kereskedelmi osztályra, a két gazdasági osztály azonban idővel fokozatosan elsorvadt. 1914-ben a Műegyetem királyi elhatározás alapján közgazdaságtudományi osztállyal bővült, amely mindaddig fennmaradt amig 1934-ben az időközben létesült közgazdaságtudományi kar is nem egyesült a Műegyetemmel. A gazdaságtudományi képzésnek a műszaki képzéssel való szervezeti összekapcsolása elsősorban célszerű annyiban, hogy a jövő mérnököknek már a műszaki képzés évei alatt biztosítani tudja a nélkülözhetetlen gazdasági, jogi és politikai /társadalomtudományi/ ismereteket; másrészt lehetővé teszi az okleveles mérnökök gazdasági és közigazgatási irányú továbbképzését és ilyen módon alkalmasabbá tudja tenni őket a gazdasági vállalatok vezetésére és a közigazgatásban való elhelyezkedésre. Az 1947/48. tanév első felében 145 okleveles mérnök volt karunkon a közgazdasági továbbképző tanfolyamra beírva. Viszont a közgazdaságtudományi karnak más egyetemhez csatolása nehezen oldható meg. A budapesti tudományegyetemnek eddig négy kara van, de ha a 81 tanszékü bölcsészeti kart a szegedi egyetem példájára ketté osztják, a karok száma úgyis ötre emelkedhetik. A közgazdaságtudományi karnak ezen egyetem kötelékébe való felvétele igy nyilván nehézségekbe ütköznék. Viszont az önálló karként való működés - mint ahogy az 1920-1934 között történt - ellene mond az egyetemi rendszernek; az önálló egyetemmé fejlesztés pedig teljes átszervezést, sok uj tanszéket, ezzel jelentékeny költséget igényelne és igy a kart egyelőre a főiskolává lefokozás veszélyének tehetné ki. Így legcélszerűbbnek látszik, ha ez a

31