Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)
Bevezetés
bocsátottak el az erőteljesen politikai - ideológiai jellegű felvételi vizsgákat követően. Ugyanakkor az újonnan felvett I. évfolyamos hallgatók közül számosán nem rendelkeztek érettségivel, vagy csak egy egyéves tanfolyamot követő ún. „szakérettségit” tettek. Hatványozottan vonatkozott ez az ugyancsak 1948-ban indult esti tagozatra. A régi kar 1948 szeptember 30-án megszűnt, de a kifutó tanulmányi ügyeket a naptári év végéig intézték. így néhány hónapig „párhuzamosan működött” a régi kar Nyárády József dékán és az új egyetem Rudas László rektor vezetésével. Kétségtelenül pozitív fejleményként kell értékelnünk a felsőoktatási intézmények szélesebb tömegek előtti megnyitását, korabeli kifejezéssel demokratizálását, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ezzel járó átmeneti színvonalcsökkenést sem. Érthetően nehéz volt az elbocsátott tanerők pótlása. A Közgazdasági egyetemen a szemináriumok, gyakorlatok jelentős részét felsőbb évfolyamos demonstrátorok és óraadók vezették. Közülük kerültek ki nagy számban későbbi főállású tanárok. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az előadásokat tartó tanárok egy része (Rudas László, Béréi Andor stb.) fontos párttisztséget töltött be, így az oktatásra, de még inkább kutatásra igen kevés energiát tudtak fordítani. Az alapításkor rögtön megkezdődött az új oktatási rendszer kidolgozása, az új tananyagok, tankönyvek, jegyzetek készítése. [19] Mintát nagyrészt a szovjet gyakorlat szolgáltatott. 1953/54-től 3 professzor érkezett a Szovjetúnióból: L.I. Fominyih az Ipargazdaságtan, N.F. Horosajlov a Marxizmus-leninizmus, G.M. Gurov a Statisztika Tanszékre. [42] Az oktatói munka folyamatosságát, az új egyetem mindennapi megszervezését különösebb politikai viharok nem zavarták. A korszakban „szokásos” fegyelmi ügyek persze az egyetemet sem kerülték el. Ezek közül kiemelkedik Theisz Ede statisztika professzor egyértelműen politikai okok miatt történt eltávolítása. Kisebb megrázkódtatást jelentett 1952-ben a „cionizmus elleni harc”, illetve 1954-ben a racionalizálási program, amely mintegy 20 oktatót érintett. [45] A hétköznapi (és az ünnepi) egyetemi életre jelentős befolyást gyakorolt az ideológia és azt képviselő párt. Az MDP pártszervezet már 1948 őszén megalakult 300 nyilvántartott taggal. [3, 16, 43] Az egyetem közvetlen pártirányítása és pártellenőrzése a 60-as évek végéig volt jellemző. A Magyar Közgazdasági Egyetem felállításakor a tartalmi-ideológiai szempontokat részesítették előnyben, a szervezeti kérdések háttérbe szorultak. Az önálló egyetem szervezeti tagolódás nélkül jött létre. 1950-ig az I. és II. évfolyamon egységes képzés , a III-IV. évfolyamon általános politikai gazdaságtan, ipar és kereskedelem szakos képzés folyt. A 10
