Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten

vették az aktuális költségvetésbe. A munka szakmai ellenőrzésére megalakították az állandó Duna-szabályozási Bizottságot, mely 1875 elejéig állt fenn, és minden szakmai kérdésben döntött, vagy előterjesztést tett a miniszternek. A gyakorlati feladatok elvégzésére létrehozták a Dunaszabályozási Felügyelőséget, a kivitelezésre versenytárgyalást tartottak, amelyet az Osztrák Altalános Építő Társulat nyert meg. A kivitelezést még 1871-ben megkezdték, és 1876-77 fordulóján fejezték be. 1872-ben módosítottak a terveken. Külföldi szakértők véleménye alapján a Margit-sziget melletti két Duna-ágat (össz-szélességüket nem változtatva) egyenlő szélesre vették, illetve Csepelnél a szűkített meder szabályozási vonalát Budához közelebb vitték, a soroksári ágat pedig nem a torkolatánál zárták el, hanem jóval beljebb. A változtatás következtében módosult a Margit-sziget mérete és alakja, továbbá a szabályozás vonala is. A leendő Margit-híd diszpozíciója is változott, előnyére: így lett szimmetrikus a megtoldott szigetcsúcsra. A módosítás következtében a partmüvek a folyómeder kevésbé mély részein épültek, ami kisebb beavatkozást jelentett a folyam természet által létrehozott állapotába, másrészt kevesebbe is került. A megtakarítást a rakpartépítésbe csoportosították át, amit így igényesebb formában lehetett megvalósítani. Nem kinagyolt, hanem faragott követ használtak, Pesten a korábban is alkalmazott fehér követ, Budán a legolcsóbb vörös márványt. Ez viszont olyan többletkiadással járt, hogy ellensúlyozására helyenként olcsóbb, lépcsőzetes rakpartszakaszokat építettek, mégpedig három helyen: a Margitsziget és a Lánchíd közötti szakasz felső részén Pesten és Budán is (egymással szemben), valamint Budán, a Rudas fürdő mellett. A többi szakaszon nagyobb hajók kikötésére is alkalmas rakpart épült, az alsó rakparton függőleges partfallal. A felső rakpart támfala egyformán függőleges volt a kétféle szakaszon, és mindenütt kétszintes rakpart épült. A rakpartépítés jóval rövidebb szakaszra terjedt ki, mint a folyamszabályozás. Nem sokkal a Margit-híd vonala fölött kezdődött, és Budán a Rudas fürdőig, Pesten a tervezett alsó híd alatt épülő Fővámházig ért. A felső és az alsó szakaszon párhuzammüvek közé szorították a folyót. A legjelentősebb mederszükítést a Gellért-hegy alatti budai, lágymányosi szakaszon hajtották végre, ahol kisebb tó jött létre a töltés mögött. Ezt sokáig feltöltetlenül hagyták, számítva egy kikötő esetleges létesítésére. Átalakítások és bővítések az I. világháborúig A rakpartokat először 1876-ban érte nagy árvízi kihívás, amit kiálltak, de ezután került sor először a megemelésükre (+858 cm-ről +925 cm-re), majd 1891-92-ben újra (+1000 cm-re), ekkor olymódon, hogy a meglévő vasrácsot eltávolították, és kőlábazatra helyeztek új, a korábbinál alacso-