Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten

Ez a terv (Mihálik János, 1871) az 1844-ben meghatározott alapelvet követve 200 öles általános mederszélességgel számolt, a Margit-szigetnél 250 öllel: a budai ág mint főág szélesebb lett volna a pestinél. Jelentős feltöltésre ezen a szakaszon került sor, beleértve a sziget megnagyobbítását és alakjának módosítását is. A legradikálisabb meder szűkítésre Lágymányoson volt szükség, ahol kisebb tó alakult ki a töltés mögött. Ide kereskedelmi kikötőt szántak a tervezett összekötő vasúti híd két oldalára. Két közúti híd szerepel a terven: a felső (Margit-híd) hamarosan megépül, az alsó (ma Szabadság-híd) csak negyedszázad múlva. Ez a terv több ponton módosult a megvalósításig: elhagyták a kikötőt, egyenlő szélesre vették a Margitsziget melletti folyó ágakat, így a Margit-híd szimmetrikus lett a szigetcsúcsra, Csepelnél közelebb került a meder Budához, a soroksári Duna-ágat pedig nem a torkolatnál zárták el, hanem beljebb 10. kép. A Duna-szabályozás helyszínrajza és keresztszelvényei, 1871 (meg nem valósult változat) A Közmunka- és Közlekedési magy. kir. Miniszternek a képviselőházhoz benyújtott jelentése a buda-pesti Dunarész szabályozása tárgyában. Buda, 1871.