Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Peter Csendes: Bécs kaszárnyái

Aiser Kaserne. Egyéb kisebb létesítmények is eltűntek ebben az időszakban. A telekeladások nem haladtak olyan gyorsan, mint remélték. A kívánt cél elérése érdekében létrehoztak egy konzorciumot, amely átvette a feladatot. A konzorcium tagja volt Bécs városa, az Allgemeine Depositenbank és a Union-Baugesellschaft. Az új kaszárnyákat immár külső kerületekben emelték: a Breitenseer kaszárnyát a 15. (mai 14.) kerületben, a Radctzky kaszárnyát a 16. kerületben, a Ferenc Ferdinánd-kaszárnyát a 10. kerületben, a Károly-kaszárnyát a 21. (ma 22.) kerületben a Dunától északra, két kaszárnyát pedig (Albert- és Vilmos- kaszárnya) a gyalogság és a tüzérség számára a 2. kerület közvetlen szomszédságában. Ezek az építmények még ma is katonai tulajdonban vannak. A város belterületcin a Kronprinz-Rudolf-Kaserne (ma Rossauer Kaserne néven kormányzati épületként használják) mellett Kaserne am Rennweg (amelyet mostanában akartak újjáépíteni) és a Stiftskaserne maradtak meg. A későbbi új építményeket kivétel nélkül a város szélén helyezték el. Irodalom PETER CSENDES-FERDINAND OPLL (Hg.): Die Stadt Wien. Wien, 1999. (Österreichisches Städtcbuch, Bd. 7.) FELIX ÖZEIKÉ: Die Wiener Kasernen seit dem 18. Jahrhundert. In: Wiener Gcschichtsblättcr 35. (1980) ROBERT WAISSENBERGER: Wiener Nutzbauten des 19. Jahrhunderts als Beispiele zukunftsweisenden Bauens. Wien-München, 1977. (Wiener Schriften, H. 38.).