Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Gábor Eszter: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld?
Némi bölcs kompromisszumkeresés, minimális tervmódosítás után a Tanács kiadta az engedélyt a telek 40 %-át elfoglaló kétemeletes ház építé-45 sere. Hasonló tartalmú vita zajlott le az építtető és a hatóság között Felpéczi Keppich Gyula (Aréna út 86/b),46 Förstner Gyula (Bulyovszky utca 10., itt a vita még a mansardba rejtett harmadik emelet engedélyezhetőségével is bonyolódott),47 Eisele Vilmos (Nagy János utca 46.)48 új építkezésének engedélyezési folyamatában. Az építtetők álláspontját Apponyi Sándorné Lendvay utca 3. szám alatti kétemeletes bérvillájának engedélyezése kapcsán Vidor Emil építész fogalmazta meg a legvilágosabban: sérelmezte, hogy még érvényben nem lévő szabályzat kikötését alkalmazzák, hogy a külső villaterületen esetleg alkalmazható kikötéseket a város belső „uri lakásokra praedestinált" részén is alkalmazni kívánják, amivel csorbítják az építendő lakások és a telek értékét is. (Mindez összecseng Kovács Ernő fentebb idézett érveivel.) „Nem képezheti feladatomat - zárta érvelését némi iróniával Vidor Emil -, hogy egy egész városrésznek éppen csak az én kertem szolgáltassa a világosságot és levegőt..."49 Az 1914-ben életbe lépett második építésügyi szabályzat 133.§ világosan előírta, hogy a szóban forgó III. építési övezetben nyaralószerü kiképzéssel úgy kell építkezni, hogy a teleknek 66%-a kertnek szabadon maradjon.50 Ekkorra az Andrássy úti villanegyednek nemcsak felépítése, hanem első átépítése is befejeződött. A Városligeti fasor beépítéstörténete némileg eltért a fentiektől. Létének első hét évtizedében a fasori kertek élték békés életüket, 1867 előtt az eredetileg 1200 négyszögöles kertek közül mindössze kettőt osztottak meg. A kiegyezés után megindult élénkülés hatása annyiban mutatkozott, hogy 1873-ig, a Sugárút építésének indulásáig - illetve a bécsi tőzsdekrachig - hat telekmegosztást regisztráltunk. Első pillantásra meglepő, hogy a következő 12 évben mindössze négy telekmegosztás történt; ennek oka feltehetően az lehet, hogy ez az időszak a Sugárút kiépülésének az ideje, és ez a tevékenység leköthette az energiákat. A Sugárút megnyitásától a millenniumig tartó 10 évben igen megugrott a fasori telekmegosztások, illetve az ezzel együtt járó építkezések száma; 19 esetről tudunk. 1897-1914 között 12, 1915-1945 között 3, végül 1945 után egy telekmegosztás történt 45 BFL IV.14()7.b. 223.287/1907-III. és 139.670/1908-111. 46 BFL IV. 1407.b. 9672/1909., 13.402/1909. és 35.082/1909-111. 47 BFL IV.1407.b. 97.711/1909-11T. 4s BFL IV.1407.D. 44.284/1909-III. 49 BFL IV.I4()7.b. 53.322/1909-III. so Építésügyi szabályzat Budapest székesfőváros területére. Az 1870. évi X. törvényczikk alapján kiadja a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Második, kiegészített kiadás. Budapest," 1926. 133.§. 46.a
