Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Gábor Eszter: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld?
ság betartását.16 Az 1894-ben kiadott Építésügyi Szabályzat már általános kívánalomként fogalmazta meg a III. építési övezetre vonatkozóan a 600 négyszögöles telekméretet a balparti városrészben (Pesten), de elfogadott kivételeket is - ahol engedélyezte a 300 négyszögöles telekméretet -, így pl. „azon területen, melynek határát képezi az aréna úttól kezdve a Szondy-utcza, innen a Bajza-utcza a Nagy-János utczáig, ezen haladva a felső erdősor, lövölde-tér, Damjanich-utcza és az aréna-út"; azaz az általunk vizsgált terület.17 (Itt ekkor 45 telek nem érte el a megkívánt 300 négyszögöles méretet és közülük 17 telek 200 négyszögölnél is kisebb volt.) A beépítési módra vonatkozó előírások nem változtak, tehát maradt a telekhatároktól előírt 5, illetve 3 méteres távolság.18 A telkek beépíthetőségének százalékos aránya csak az 1914. évi építésügyi szabályzatban jelent meg, ekkor határozták meg, hogy a III. építési övezetben úgy kell építkezni, hogy a teleknek 66%-a szabadon maradjon kertnek, illetőleg udvarnak. (Ekkor az Andrássy úton a 28 telek közül 7, a mellékutcák 64 telke közül 46 volt 35%-nál nagyobb mértékben beépítve.) Az eddig előírt távolságok továbbra is érvényben maradtak.19 Az 1914-es Építési Szabályzat megjelenésekor a valós helyzet már meglehetősen távol állt az építési hatóságok, köztük a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kívánatosnak tartottól. A Fővárosi Levéltárban található építési iratokból elénk tárulnak a tanács kísérletei az előírások betartatására, majd az építtetők fellebbezéseire hozott többnyire engedékeny döntései. Marx János MÁV-igazgató 1886-ban a Lendvay utca 7. számú, 150 négyszögöles telkén a tanács elutasító határozata után földszintes nyaraló helyett emeleteset építtetett, hogy be tudja tartani a telekhatártól mért előírt távolságokat.20 1889-ben Benczúr Gyula festő, a Festészeti Mesteriskola tanára arra hivatkozva, hogy a többi Lendvay utcai ház is közelebb áll az utcavonalhoz, kérte, tekintsenek el az előírt 5 méteres távolságtól.21 A Tanács a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állásfoglalását méltányolva megengedte, hogy 16 Az építési ügyet a fővárosban szabályozó utasítás. In: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1886., 1887. és 1888. évi működéséről. Budapest, 1890. 112. 17 Építésügyi Szabályzat Budapest fő- és székváros területére. Az 1870. évi X. törvényczikk alapján kiadja a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Második hivatalos kiadás. Budapest, 1899. 11-12.§. 5-6. is Uo. 133.§. 39-40. 19 Építésügyi szabályzat Budapest székesfőváros területére. Az 1870. évi X. törvényczikk alapján kiadja a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Második, kiegészített kiadás. Budapest, 1926. 133.§. 46. 20 BFL IV. 1407.b. (Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai. Tanácsi ügyosztályok központi irattára) 29.835/1886-111. és 34.146/1886-111. 21 BFL IV.1407.b. 16.780/1889-III.
