Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Gábor Eszter: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld?
kéken eleinte gazdasági épületek álltak, csak a liget felőli végső telken állt egy villa. A nyolcvanas évektől kezdve itt (Benczúr u. 30-48.) is új tipusú villák épültek. A több mint másfél évtizedes előkészítés után 1886-ban megjelent első építési szabályzat szerint az általunk vizsgált „úgynevezett nyaraló-terület" a harmadik építési övezetbe tartozott, amelyben „csak szabadon, az utcai vonaltól legalább 5, a szomszédok felől pedig legalább 3 méter távolságra álló nyaralólak és ahhoz tartozó melléképület építhető, tetszés szerint szilárdabb, vagy könnyebbszerü építési modor szerint és mindenkor nyeregtetővel, nem pedig tűzfallal".13 (KivételtjelentettaNagy János utca déli oldala, „hol is az utcai vonalon zárt sorban kell építkezni". A kivételt indokolta, hogy itt, a Városligeti fasori telkek hátsó frontján a század eleje óta zárt sorban lehetett az utcavonalon építkezni, ezért az útvonal igy is volt beépítve. A hatóság a fennálló helyzethez igazította az előírást, míg a túloldal külvárosias rendezetlenségét felszámolandónak ítélte és a villanegyedhez kívánta igazítani.) Az építési szabályzat megjelenése előtti évtizedben a villanegyed területére vonatkozó építési engedélyekbe foglalták bele a telekhatártól betartandó távolság előírását az építésügyi hatóságok. A sugárúti telkek esetében az előírás nem okozott gondot. Az út 1885-ös megnyitása előtt a sugárúti telkek beépítettsége 1 esetben volt 10% alatt Összesítve: 20 esetben kevesebb mint az egynegyed, és csak 4 esetben volt több mint az egynegyed beépítve.14 A mellékutcákban már a korai időktől kezdve felmerültek a nehézségek: a körben szabadon hagyandó terület a telek alapterületének nagy hányadát tette ki, és ezért az építtetők a rendelkezésükre álló területen gyakran nem tudták elhelyezni a kívánt méretű és funkciójú épületet. A mellékutcák telkeinek csak kisebb hányadát építették be 1885 előtt, közülük 13 Az építési ügyet a fővárosban szabályozó utasítás. In: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1886., 1887. és 1888. évi működéséről. Budapest, 1890. 112. u A beépítettségi adatokat az építési tervekből számított alapterület és a telkek méretének hányadosa adja. Az épületek adatait a Fővárosi Tervtár 28.255-28.366, 29.605-29.693, 33.481-33.511 I írsz. csomóiból kaptuk. A tervanyag hiányos. 6 7 6 2 2 11-15% között 16-20% között 21-25% között 26-30% között 31-35%o között 24
