Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

donába ment át, 1929-ben villamosították. Az 1874-ben üzembe állított kocsik azonban a második nagy rekonstrukcióig, 1973-ig közlekedtek. A budavári sikló gépházának terve. Jurassek Ödön, 1868. BFL XV.17.a. 302 BMT 61 l/a. Budavári sikló A budai Vár gyors és kényelmes megközelítését szolgálta, azaz a Vár-a kiegyezés óta a kormány székhelye - bekapcsolását a főváros életébe. Az 1868-ban, Jurassek Ödön által szignált tervek nyomán épült 95 m hosszú pálya 1870 tavaszán nyílt meg. Az alsó állomáson felépített gőzgép hajtotta a kocsikat. Vállalati úton létesült, 1920-ban a főváros kezelésébe és tulajdonába került. Felújítását, villamosítását többször tervbe vették, de ezek a gondolatok nem valósultak meg. A pálya a második világháborúban elpusztult. Az újjáépítésre már az 1960-as években születtek elképzelések, de újbóli megnyitására csak 1986 nyarán került sor. A két elpusztult indító állomást új, korszerű, a műemléki környezetbe illeszkedő épületek váltották jel. A pálya felett átvezető gyaloghidakat is újra megépítették, a korábbi gőzgépet pedig villamos hajtóműre cserélték ki. A sikló ma elsősorban idegenforgalmi célt szolgál, hiszen kocsijaiból egyedülálló kilátás nyílik Pest városára és a dunai panorámára. 9. A Fővámház, a közraktárak és az elevátor A városegyesítés idején Budapest vetélytárs nélküli nemzeti metropolisszá válásának legfőbb tényezője az ide központosuló kereskedelem. Az áruforgalom zavartalan lebonyolításához szükséges létesítmények megfelelő telepítése a várostervezés kulcskérdése volt. A Duna ferencvárosi (IX. kerület) partszakasza ehhez a különösen kedvező adottságokkal rendelkezett. A laza beépítettség és a víz közelsége jó feltételeket biztosított ipari terület kialakulásához. A várostervezők is elsősorban ezt a részt jelölték ki ,,gyárövezet" céljára, tekintetbe véve az uralkodó szélirányt is. Itt volt a nagymalomipar egyik központja (többek között a Concordia és a Gizella gőzmalmok), az állatvásárok és marhahajtó útvonalak közelségére tekintettel sok hús- és bőrfeldolgozó iparos telepedett ide. Itt alakult ki a mezőgazdasági gépgyártás egyik központja (Rock István és Vidats János gépgyárai), itt volt az állami dohánygyár is. Az Ybl Miklós által épített Fővámház és a Boráros tér, illetve az attól délre elhelyezett Dunaparti teherpályaudvar közötti partszakaszt a nagykereskedelem vette birtokba. 1879-1881 között épültek ki a közraktárak. A 4, egyenként 1538 m alapterületű raktár hatalmas boltozatit pincéiből alagutak vezettek a kikötőkhöz. Mellettük 12 fából készült óriási raktár is a kereskedők rendelkezésére állt. A komplexum Boráros téri végére került az