Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

A Sugárút. Fényképek. Klösz György felvételei, 1890-es évek. BFL XI.916 5/56., 57., 58., 59. Az Oktogon. Fényképek. Klösz György felvételei, 1890-es évek. BFL XI.916. 6/207-208. A Sugárút menti villanegyed. Fényképek. Klösz György felvételei, 1890-es évek. BFL XI.916. 6/209-210. A Sugárút a Városliget felől. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFL XI.916. 6/211. A Sugárút az Operánál. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFL XI.916. 7/178. 4/a. Övezetes építési szabályozás a századfordulón Budapest építési övezeti beosztása, 1894. Az Építésügyi Szabályzathoz tartozó térkép. Fővárosi Közmunkák Tanácsa. BFLXV.ló.e. 251/19. A főváros egyesítésekor készülő szabályozási tervezetekhez már 1870-ben javaslat készült a főváros övezeti beosztására vonatkozóan. Az 1894-ben megjelenő első Építésügyi Szabályzat évtizedekre meghatározta a város fejlődésének jellegét. Ennek következménye a nagyvárosias belső városmag kialakulása, a külső városrészek egy részének és a budai hegyvidéknek szabadonálló, nyaraló jellegű beépítése, a zavaró hatású gyárak külön negyedekbe tömörítése a szélirány figyelembevételével. A város teljes területét építési területnek fogta jel a szabályzat, ezzel szétszórt, külterjes fejlődést idézett elő. Az első világháború küszöbén, 1914-ben jelent meg a Szabályzat módosított változata, mely a beépítés módját és jellegét már differenciáltabban szabályozta. 4/b. Katonai létesítmények a város szerkezetében Tanulmány: A főváros katonai létesítményei a 19. században (Fabó Beáta) Térképvázlat a kaszárnyák elhelyezkedéséről Budapesten az 1890-es években. BFL II. Lg 12. doboz