Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

zések szervezeti kereteit. Első évtizedeiben főleg lakóházakat, palotákat tervezett és épített, előkészítve ezzel a középületeiben megmutatkozó fejlett téralkotó művészetét. Az 1838. évi nagy árvíz előtti Pest arculatát döntően az ő építészeti tevékenysége határozta meg. Magánépítkezéseinek száma meghaladta a másfélszázat. Igazi alkotóterülete azonban a monumentális középület volt, (régi Vigadó, Ludoviceum stb). Legnagyobb szabású alkotása a Nemzeti Múzeum, mely kimagasló helyet foglal el az európai múzeumépületek sorában. Hild József (Pest, 1789-Pest, 1867) Rendkívül termékeny tervező és építő munkát fejtett ki, mintegy fél évszázad alatt 917 hatóságilag engedélyezett tervet készített: lakó- és bérházak, paloták, középületek. A templomépítés terén jutott el művészi kiteljesedésének legmagasabb fokára. Munkássága döntően hozzájárult a klasszicista építészet sajátos melegebb hazai színezetének a megteremtéséhez, valamint a reformkori Pest kiegyensúlyozott képének kialakításához. Tanzer-Ház, Lipótváros, Akadémia utca 3. Homlokzati terv. Tervezte: Hild József, 1836. BFL V.17.D.311. SZB 6286/a. A Lloyd-Palota, tervezte: Hild József. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFL XI.916. 5/75. A Nemzeti Múzeum Budapesten. Tervezte: Pollack Mihály, épült 1837-1846. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFL XI.916. 5/52. A Ludoviceum (Ludovika Akadémia) Budapesten. Tervezte: Pollack Mihály, épült: 1830-1839. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFL XI.916. 5/156. Pekáry-Ház, Terézváros, Király utca. 47. Homlokzati terv. Tervezte: Brein Ferenc, épült 1847-1848. BFL XV.17.D.311. SZB 11866. Pekáry-Ház, Terézváros, Király utca. 47. Fénykép. Klösz György felvétele, 1890-es évek. BFL XI.916. 7/104.