Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Városrendezés Budapesten a 19. században

Vadas Ferenc Városrendezés Budapesten a 19. században Budapest építészeti megjelenésének sajátossága, hogy a 19. században keletkezett alkotások sokkal nagyobb mértékben határozzák meg a városképet, mint máshol. A pesti Belváros és néhány budai városrész (első sorban az óvárosszerű Várnegyed) kivételével a mai utcahálózat is a 18. század közepe óta jött létre, a nagyobb középületek zöme a 19. században épült, vagy akkor épült át mai formájára. A szisztematikus várostervezés a 18. század végén kezdődött, s az I. világháborúig lényegében kiépültek a belső kerületek. Azóta sok változás történt (a városszerkezetben kevesebb, az épületállományban több), de az összképet továbbra is az úgynevezett hosszú 19. század építészeti öröksége dominálja. Az első tervezett városrész: a Lipótváros Pest és Buda középkori virágzását derékba törte, a városfejlődést megakasztotta az 1541-től 1686-ig tartó török megszállás. A visszafoglalással járó pusztítás következtében szinte teljesen újra kellett építeni a testvérvárosokat. Az újjáépítés természetesen a városfalakon belül kezdődött, melyek azonosak voltak a késő-középkoriakkal. Pesten ez a Belváros területét jelentette, míg Budának már korábban is voltak külvárosai a Várhegy körül. Ezek fokozatosan terjeszkedtek a 18. század folyamán, Pesten viszont csak a század derekán kezdtek egyáltalán kialakulni a külvárosok az addig mezőgazdasági művelésre használt területen. Ezek a viszonyok máig hatóan determinálták a városszerkezetet. A domboktól szabdalt budai oldalon a természeti adottságok jelentették a fő tényezőt, amin a későbbi szabályozások módosíthattak, de alapvetően nem változtathattak, hiszen a főbb útvonalak helyét és irányát megszabta természetes helyük, a dombok közti völgyek fekvése. A budai és a pesti városmag megőrizte középkori eredetű utcahálózatát: a budai, a Várnegyed mind a mai napig, a pesti, a Belváros a 19. század legvégéig, amikor is középső részét drasztikusan átépítették. A pesti városfal vonalával párhuzamosan alakult ki a Kiskörút, az egykori városkapukhoz vezető országutakból lettek a sugárirányú főútvonalak. A külvárosok utcahálózata az