Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Frisnyák Zsuzsa: A távközlés Budapest életében

Miksa országgyűlési képviselő, a Pester Lloyd szerkesztője, az MTA tagja, vagy például a Függetlenségi Párt képviselője, a jelentős vagyon felhalmo­zó Csávolszky Lajos, a legnagyobb példányszámban megjelenő napilap, az Egyetértés tulajdonosa. A politikai közélethez sokkal kevésbé tartozik hozzá a telefon, mint a napilapok befolyásos szerkesztőihez, tulajdonosaihoz. A pártok közül egyedül a Szabadelvű Párt telefon-előfizető. 1882-ban a képviselőház ház­nagyának (Kovách László) lakása és a képviselőház már fel van szerelve egy-egy készülékkel. A minisztériumokat fokozatosan kapcsolják be a te­lefonhálózatba, 1882-ben még csak három, 1884-ben már négy minisztéri­umot lehet felhívni.15 1901-ben még hezitálnak az ügyben, bekössék-e a miniszterelnök telefonját a helyközi hálózatba. Végeredményben a telefon-előfizetők névsora arra is rámutat, hogy a korlátozott használatú, szűk körben kiépülő telefonhálózatot mire használ­hatták birtoklóik. Kitapintható a törekvés, a telefon gazdasági előnyeinek kiaknázására. 1883-ban már van olyan iparosmester (Svadló Ferenc laka­tosmester és Kozmata Ferenc fényképész), aki vevőkörének kiszélesedését remélte a telefontól. Számottevő azon előfizetők köre, akik a lakásuk, iro­dájuk és különféle termelő egységeik (gyárak, telepek, lerakatok stb.) kö­zött így is kapcsolatot létesíttetnek. Amíg a táviratok inkább az ügymenet idejét csökkentették le (bár közel sem az információáramlás felgyorsulásá­nak mértékében), a telefon, mint kommunikációs eszköz, munkaszervezé­si, -irányítási újítások bevezetését is lehetővé teszi. Mindenesetre a telefon lesz az az eszköz, melynek folyamatos működtetése biztosítja a kommuni­káció folytonosságát. A telefon biztosítja az összeköttetést az irodák és gyárak között, a telefon szállítja a híreket. A telefon (hasonlóan az írógéphez) a kormányzati hivatalok munkáját is érzékelhetően megkönnyíti. Nem az ügyintézés gyorsul fel általa - ha­nem az információcsere. A főhivatalnokok, miniszterek közötti telefon­használatról már viszonylag korán rendelkezünk adatokkal. Ellentétben az írógéppel, melynek használata lassabban terjedt el (a 20. század elején még nem minden miniszteri, miniszterelnöki levelet gépelnek le) a telefon gyor­sabban berobbant az államapparátus hétköznapjaiba.16 1900-ban a budapesti telefonok alig 10%-a volt magánlakásokban, a fő­állomások túlnyomó többsége (70%) üzlethelyiségekben csengett ki. A tele­fon munkaeszköz, a fővárosi kereskedelemi élet infrastrukturális hátterének 15 Mikszáth Kálmán 1886. március 7-én a Pesti Hírlapban beszámol a képviselőház előző napi üléséről, melyet egy okmány hiánya miatt rövid időre felfüggesztenek. Az irat azonnali átküldését telefonon sürgetik meg a Közmunka- és Közlekedésügyi Miniszté­riumból. 16 Az írógép lassabb terjedésével vélhetőleg összefügg, hogy az a hivatali rangsorban alacsonyan álló beosztottak (leírók) munkaeszköze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom