Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Frisnyák Zsuzsa: A távközlés Budapest életében
gyarország legnagyobb népességszámú városa bonyolítja le a legnagyobb táviratforgalmat. 1867-ben az ötezer táviratnál többet kezelő távírda állomások között Pest áll az élen.3 Az itt feladott, ide érkezett magánsürgönyök száma 278 ezer. Pest Magyarországon belül betöltött fő kereskedelmi-központjellegét, a többi városhoz képest kiemelkedő gazdasági erejét mutatja, hogy a magántáviratok forgalma a többi magyar városban meg sem közelíti e város értékeit. (Pesthez képest a forgalom Temesvárott 17, Győrben 12, Aradon 10, Szegeden, Nagykanizsán és Pozsonyban 9-9%). Az ország legtöbb állami sürgönyt kezelő hivatala pedig a budai (5200 db). 1880 előtt több távirat érkezik a fővárosba, mint amennyit itt feladnak. Ez a trend 1880-tól kezd megváltozni, ebben az évben hozzávetőlegesen annyi távirat érkezik, mint amennyit küldenek. A feladott és érkezett táviratok száma közötti különbség - az előbbiek javára - 1884-től már erőteljesen növekszik, ettől kezdve Budapest üzleti körei a kezdeményező felek, az itt keletkező információ áramlik szét a vezetékeken. Mindez jól mutatja a főváros gazdasági erejének további erősödését, sőt országhatárokon is átnyúló befolyásának a növekedését. (5. ábra) A budapesti központi távíróhivatal külföldi sürgönyforgalmának adatait 1889-ből ismerjük.4 A külföldi táviratforgalom 63%-a Ausztriából érkezik, vagy oda irányul. A fővárosnak Ausztrián kívül számottevő - bár arányaiban hozzá még sem mérhető -táviratforgalma van Németországgal (16%). A táviratforgalom 5%-a kapcsolódik Franciaországhoz, 4%-a Szerbiához, 3%)-a pedig Nagy-Britanniához. A többi ország részesedése elenyésző. A távíróhálózat lehetőségeinek kihasználásában bizonyos társadalmi csoportok kiemelt szerepét lehet megfigyelni. A sürgöny erősen kötődik az üzleti világhoz, a hírközléshez"' és az államigazgatáshoz. Mint mindenhol, Pesten is voltak olyan emberek, akiket elvarázsolt az új technikai lehetőség - és az ebből fakadó üzleti haszon reménye. 1855-ben például egy nagy pesti jégeső után a betört ablaküvegek gyors pótlására Bécsből rendelik meg - távirattal - a táblaüveget. Ugyanebben az évben, Pesten egyetlen épületen belül (a „Nagy Kristófhoz" címzett gyógyszertár üzlethelyisége, 2 Az 1861-1866 közötti évek január hónapjainak pesti távírda-forgalmáról RÁCZ SÁNDOR (Budapest távíró és távbeszélő ügye 1 889-ben. Kolozsvár, 1890.) közöl adatokat: 1861 .januárjában 442, 1862 januárjában 334, 1863 januárjában 442, 1864 januárjában 740, 1865 januárjában 922, 1865 januárjában pedig 1284 darab távirat. 3 Hivatalos statisztikai közlemények. 1. évfolyam. Pest, 1868. 187. p. 4 HEIM PÉTER: Buda-Pest postaintézményei, 19. p. 5 A hír továbbításának üzleti lehetősége hírügynökségek megjelenéséhez is vezetett. A hazai napilapok a bécsi K. K. Correspondenz Bureau budapesti fiókjától, a Pannónia Távsürgöny Intézettől, a Magyar Távirati Irodától (1881-től) stb. szerezhették be információik egy részét. Sőt, létező gyakorlat volt az is, hogy a külföldi újságok hírei magánsürgönyként érkeztek meg az érintett szerkesztőségbe.
