Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Gázgyárak és villanytelepek Budapesten

Mindkét vállalat telepe a Lipótváros külső részén épült (akkor V., ma XIII. kerület), egymás közelében. A Magyar Villamossági Rt. a Váci út mel­lett vett telket, amelyet L-alakban épített be: a főútvonalra az igazgatósági épület nézett, a mellékutcára a gépház, melyhez a kazánház kapcsolódott. Ez az együttes - többrendbeli bővítést, átalakítást követően - ma is megvan mint a Budapesti Elektromos Müvek székháza. A Budapesti Altalános Villa­mossági Rt. fokozatosan egy teljes háztömböt beépített a vetélytársáénál ere­detibb gyárépületével. Keleti homlokzatát gótizáló, fiatomyokkal díszített téglaarchitektúra díszítette, a nyugati oldal modem szárnyai közé 1913-ban emeltek hatalmas antikizáló portikuszt. Mára csak ez a dór portikusz maradt meg az együttesből, többi részét 1992-ben lebontották. A közművállalatok megváltása A 20. század eleje cezúra a budapesti várospolitikában. A klasszikus liberá­lis, rendészeti jellegű szerepet aktív kommunális gazdaság- és társadalom­politika váltotta fel. Ennek részeként sor került a magánkézben lévő köz­üzemek megváltására, községi energiapolitika kialakítására, kölcsönből fi­nanszírozottjelentős beruházásokra az (akkor még) profitot termelő köz­művállalatok korszerűsítésére és a növekvő igények kielégítésére, a meg­lévőknél többet termelő, modern üzemek építésére és ezek rentábilis mű­ködtetésére a monopolhelyzet kihasználásával. Egy évtizedes előkészületek és hosszas huzavona után, az érvényes szerződés lejártakor került sor a gázgyárak megváltására 1910-ben. Közü­lük a régebbiek ekkorra már elavultak, ezért az új óbudai gyár elkészülte után, 1913-14-ben beszüntették a termelést. Az ezeknél újabb ferencvárosi gyár még egy évtizedig működött. Az áramszolgáltatás városi kézbe vételére ugyanebben a korszakban, de eltérő körülmények között került sor. A villamosítás a századfordulóig csak Pestre terjedt ki. 1902-ben került szóba Buda bekapcsolása a hálózat­ba. 1904-ben felmerült, hogy a főváros maga építsen áramfejlesztő telepet a jobbparti városrészek számára. Ezt és a következő évek hasonló elképze­léseit ekkor még elutasította a városi hatóság. Csak az új polgármester, Bárczy István által képviselt községesítési politika hozott változást. Az új telep létesítése itt is összekapcsolódott a magánvállalatok megváltásával, de ebben az esetben a megváltásra csak az építés után került sor: az elektro­mos hálózat kiépítettségének kisebb mértéke miatt a rentábilis működés a monopolhelyzet kialakulása előtt is lehetséges volt. A megváltásra két ütemben került sor: a Magyar Villamossági Rt. 1912-ben, a Budapesti Al­talános Villamossági Rt. 1918-ban került a főváros birtokába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom