Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Hidvégi Violetta: Buda és Pest építésügyi hatóságai a városegyesítésig

Hídvégi Violetta Buda és Pest építésügyi hatóságai a városegyesítésig Pest város Szépítő Bizottmánya (Verschönerungs Comission) József nádor várospolitikai és városépítési gondolatainak megtestesítője, nem minden előzmény nélkül kezdte meg működését. A 18. század végén, az Újépület (Neugebäude) építésének idején Pest város tanácsa építési bizottságot hozott létre a városban folyó építkezések ellenőrzésére, felülvizsgálatára. A két példányban benyújtott tervrajzok szerint az építkezést csak a tanácsi engedély megadása után lehetett elindítani. 1788-ban Hülf Móric Bálint városbíró elsődlegesen tűzvédelmi szempontokra figyelő rendeletet adott ki az építkezések szabályozására, de emellett a házak esztétikai megjelenésének fontosságát is hangsúlyozta. Csak szabályszerűen alkalmazott építőmester építhetett új házat, illetve hajthatott végre átalakításokat a bizottság engedélyével. II. József halálával az Újépület építésnek üteme erősen visszaesett, ezzel együtt megtorpantak a nagyobb szabású várospolitikai elképzelések is. Ezt az állapotot örökölte József nádor 1796-os hivatalba kerülésekor. 1801-ben felterjesztést küldött I. Ferenc császárnak a város szépítéséről. „[...] Pest szabad királyi város 1787 óta úgy területben, mint kereskedelemben és forgalomban megnövekedett s virágzó kereskedelme mellett mégiscsak fővárosa Magyarországnak. Folytonos gyarapodása mellett azonban 1797 óta semmi sem történt, ami szépítését szolgálná. A város naggyá levésének megindítója, II. József annak idején javaslatot készíttetett a város szépítéséről és a tervek megvalósításával az akkori kerületi kamarai igazgatást bízta meg. E tervek nyomán született meg az Újváros és e tervek vetették fel a Duna partján végig létesítendő sétány gondolatát. Joggal mondható, hogy valahány szép épülete van Pestnek, mind e terveknek köszönhető [...] az sem használt a fejlődés ügyének, hogy az illetékes hatóságok elgondolásaikat többnyire nem tudták összeegyeztetni. Ez a sok mindenféle ok eredményezte, hogy a város nemcsak nem szépült, hanem a sok részrehajló, önhatalmúlag kiadott építési engedély inkább rontott a város képén. Pedig előnyös helyzete, növekvő vagyonosodása és a szépítésre fordított kiadások mellett Pestből Magyarország legszebb városa válhatott volna. Ehelyett elcsúfították. Ez késztet rá, hogy javaslatot tegyek Felségednek arra nézve, milyen módon gondoskodhatnánk a város szépítéséről anélkül, hogy a legmagasabb kincstárt vagy az adófizetőket megterhelnek.