Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Budapest vasúti hálózata és pályaudvarai

Az 1873-as krach miatt az eredetileg tervezettnél jóval később, csak 1877 októberében készült el a budapesti összekötő vasút. 471 méter hosszú hídja volt a harmadik budapesti Duna-híd. 1878-ban szárnyvonal épült a pesti alsó partszakasz ekkorra elkészült legreprezentatívabb épületéhez, a Fővámházhoz, majd 1880-ban a teherpályaudvar építéséhez fogtak. 1881-ben már muszáj volt megkezdeni a központi személypályaudvar építését, mert a MÁV az eltelt évtizedben az ország legnagyobb vasúttársaságává fejlődött, valamint azért is, mert a fő konkurens Államvasúttársaság ekkorra megépítette új, műszak és presztízs-szempontból is nagy kihívást jelentő felvételi épületét. Az Államvasúttársaság új felvételi épülete Az ÁVT nehéz helyzetbe került az 1870-es évekre: nevében is idegen magánvállalat volt a dinamikusan fejlődő magyar állami társasággal szemben, évtizedes perben állt Pest városával, ráadásul felvételi épülete az építendő Nagykörút nyomvonalába esett. 1872-ben a társaság nagyvonalú ajánlattal állt elő: saját költségén teljesíti a főváros kívánságát (alul- és felüljárók létesítése a pályaudvar által egymástól elvágott városrészek között), és új felvételi épületet emel a réginél hátrébb, a körút nyomvonala mentén. Utóbbi koncepcióját August Wieczffmski de Serres, a társaság francia mérnöke (1875-től építészeti igazgatója) dolgozta ki. A korábbihoz hasonlóan kétoldali fejpályaudvar, de föl van cserélve az addigi indulási és érkezési oldal. A 42 méter széles vonatfogadó csarnok nagyságrenddel nagyobb vasszerkezetű tér, mint amekkora addig Magyarországon épült. A felvételi épületszárnyak, amelyeket hagyományos anyagokból volt szokás építeni, szintén vasszerkezettel és kitöltő falazattal épültek, így közfalaik könnyen áthelyezhetők. Erősen aszimmetrikusak, az indulási oldal területe sokkal nagyobb. Hatalmas pénztárcsarnok emelkedik az itteni oldalhomlokzat közepén, a kétoldalt pedig egy-egy a főtömegre merőleges pavilon, az étterem és a postahivatal teszi cour d'honneur-szerűvé az indulási előteret. Az érkezési oldalszárnyból csak a végéhez csatlakozó udvari pavilon tömege emelkedik ki, illetve a főhomlokzaton az egyik díszes sarokpavilon, mely pendant-jával együtt szimmetrikusan keretezi a vonatfogadó csarnok homloksíkját teljesen kitöltő üvegfalat. A továbbtervezésre és a kivitelezésre az ÁVT fővállalkozói versenytárgyalást írt ki, amelyre osztrák és francia cégeket hívott meg. Ezen az Eiffel & Companic lett a nyertes a társaság bécsi pályaudvarát építő Compagnie de Fives-Lille-lel szemben. A hímeves cég több ponton változtatott a terveken: módosult a vasszerkezet, még nagyobb szerepet kaptak az öntöttvas díszek a homlokzatokon, de a terv lényege nem változott. A felvételi épületszárnyak alaprajzában részben az ÁVT bécsi pályaudvarát, részben a vonatfogadó